Ti azért így imádkozzatok!

 

 

   

    Ezt úgy értem, ez azt jelenti, hogy ez minta, nem pedig azt, hogy nekünk ugyanazokat a szavakat kell szükségsze­rűen használnunk. A lényeg az, hogy az Úr imájába foglalt elvek változhatatlanok.

 

     Jézus azt mondja, hogy így imádkozzunk:

 

. . . bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is meg­bocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeztek.

 

Te nem tudod ezt megváltoztatni. Te ugyanabban a mértékben kérhetsz bocsánatot Istentől, ahogyan megbocsátasz másoknak, nem jobban. Ha te nem bocsátasz meg másoknak, Isten sem bocsát meg neked. Ez az egyedüli része a Miatyánknak,  amely­ről Jézus szükségesnek látta, hogy még hozzáte­gyen:

 

Mert ha megbocsátjátok az embereknek az ő vétkeiket, megbocsát néktek is a ti mennyei Atyátok. Ha pedig meg nem bocsátjátok az - embereknek az ő vétkeiket, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.    Máté 6, 74-15

 

     Azt akarom mondani - olyan hangsúlyosan és világosan, ahogy csak tudom -, ha van valaki, akinek te nem bocsátottál meg, ne csald maga­dat: neked nincs Istentől bocsánatod. Ez minden problémádnak a forrása. Neked nincs teljes bűn­bocsánatod.

 

A Márk 11,23-25-ben Jézus nagy szavakat mond:

 

Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kétel­kedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meglesz néki, amit mondott.

 

Újra! Nincs ennél nagyobb hatalom, ez minden hatalom, amire szükség van. A következő versben még ehhez hozzáteszi:

 

Azért mondom néktek: Amit könyörgés­etekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek, és meglesz néktek.

 

Ti azt mondjátok: csodálatos! De várjatok egy percre. A 25--26. vers ezt mondja:

 

És mikor, imádkozva megállotok, bocsás­sátok meg, ha valaki ellen valami pana­szotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket. Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

 

     Ez teljesen világos. Az angolban: ha bárki ellen panaszotok van, bocsássatok meg. A "bárki ellen panasz" senkit és semmit nem hagy ki. Ha pana­szotok van bárki ellen, én nem hiszem, hogy készek vagytok a mennyre. Bár nekem nincs utolsó szavam ebben a dologban, de nem tudom megérte­ni, hogyan juthatna valaki a mennybe, akinek a bűnei nincsenek megbocsátva. És nagyon világos: ha te nem bocsátottál meg másoknak,  neked sincs megbocsátva.

     

Szeretném, ha észrevennétek az Efézus 1,7­-ben, hogy a megváltás együtt szól a megbocsá­tással:

 

Benne van számunkra a megváltás az ő vére által, a bűnök bocsánata, kegyelme gazdagságának megfelelően.

 

     Más szavakkal: ha minden bűnt megbocsátottál, akkor megvan neked a megváltás teljes joga, de ha van valahol megbocsátatlan bűnterületed, akkor nincs meg a teljes megváltásod joga. Viszont, ha megvan a teljes megváltottságod joga, akkor az ördögnek nincs ereje rajtad és nincs jogos helye az életedben. Ha tehát bárhol benned működik a megváltás joga, az ördög tud erről. Tudja, hogy ha megbocsátatlan bűn van az életedben, neki joga van hozzád, és nem tudod őt kiverni. Kiálthatsz őrá, ráronthatsz, kérheted a testvéreket, hogy imádkozzanak érted, de ha legális joga van, hogy ott legyen, semmi sem tudja őt onnan kiűzni. Ezért nem lehet szabadulásod ad­dig, amíg szabad szívből meg nem bocsátottál mindenkinek, aki ellen bármi panaszod volt.

     Mi a Miatyánknak az utolsó kérése? A szaba­dulás kérése. Szabadíts meg bennünket a gonosz­tól!

Ez a megfelelő fordítás. De nincs jogod imád­kozni ezt az imát addig, amíg nem imádkoztad azt:

 

Bocsásd meg a mi vétkeinket, ahogyan mi is meg­bocsátunk azoknak, akik ellenünk vétkeznek. Ha egyszer a megbocsátás kérdése el van rendezve, a szabadulás már nem probléma. Emlékezz erre: ha nem vagy megbocsátó lélekben és magatar­tásban bárki felé, akkor az ördögnek jogos helye van a te életedben.

 

 

 

LEGYÉL BŰNELENGEDŐ!

 

A János 20,22-23. így szól:

 

 

Amikor ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: fVegyétek a Szent Lelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.p

 

     Hatalmas felelősség bűnmegbocsátóvá és bűnmegtartóvá lenni. Legelőször hadd mondjam hangsúlyosan, hogy nem találok utalást arra, hogy Jézusnak ezen szavai bizonyos korlátozott csoport­nak szóltak volna. Nem találok arra sem bizonyíté­kot, hogy akik ezt megkapták, valamiféle hatalmat kaptak volna, hogy másoknak átadják. Ellenkező­leg. Világosnak látszik, hogy ez az előjog úgy je­lentkezik, mint eredménye egy határozott, közvet­len, személyes találkozásnak Jézussal. Te szemtől ­szembe találod magad Jézussal azért, hogy Ő Szent Lelkét beléd lehelje. Ez éppúgy vonatkozik rád is, mint az apostolokra. És hiszem, hogy ez az igerész, pontosan azt gondolja, arról szól, amit mond:  Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek… Tehát a Szent Lélek életűnkbe köl­tözésének eredményeképpen mi, vagyis te, bűnbo­csátó leszel.

     De itt a probléma. Isten gyermekei bűnt tarta­nak meg Isten más gyermekeinek életében, és az eredmény az, hogy az egész közösség meg van kötözve az egymás felé fenntartott bűn légkö­rében. Te benne tarthatsz mást az ő bűnében, és nagyon sokan teszik ezt a bűnbocsánat helyett. Sok feleség vágyakozik férje megtéréséért, de azért, mivel nem hajlandó annak megbocsátani, ő tartja vissza bűnében. Ő az a valaki, aki köte­lékben tartja a férjét. Ha neked meg nem bocsá­tás van a szívedben bárki felé, akkor te hozzá vagy kötve. Ezer mérföldekre lehet messze, de mégis egy láthatatlan kötelékkel vagy hozzáköt­ve. És az egyedüli mód, hogy ezt a megkötésedet elvágd, a megbocsátás.

     Hadd tegyem még hozzá, hogy a bűnbo­csánatot, a megbocsátást az idő múlása nem te­szi szükségtelenné. Bármennyire is 40 vagy 50 éve volt a neheztelés a szívedben, neked még most is meg kell tenned a megfelelő lépést. Ez egyáltalán nem változik meg, nem évül el azáltal, hogy már régen történt az, amit meg kell bocsá­tanod.

 

 

 

 

 

CSALÁDI KAPCSOLATOK

 

     Az élet ténye, hogy gyakran a legveszélyesebbek, legkárosabbak, legmérgezőbbek a kapcsolataink azokkal az emberekkel, akikkel a legszorosabban élünk együtt.

     Különösen gyakori gond a fiatalok és szüleik     rossz kapcsolata. Azt merném állítani, hogy az Egyesült Államokban a fiataloknak a túlnyomó több­sége valamilyen módon ellenállásban vagy láza­dásban van a szüleivel szemben, és nagyon sok esetben a szülőknek el kell ismerniük, hogy ezért a felelősség nagy része őket terheli. Ez így nem jó. Nem a fiatal a bűnös, hanem a felnőtt. A felnőtt hibája ez. De annak ellenére én mindig azt mondom a fiataloknak, ha neked neheztelés, gyűlölet és lázadás van a szívedben a szüleid felé, emlé­kezz, hogy nem a te szüleid fognak a legtöbbet szenvedni, hanem te. Az, aki neheztel, többet szen­ved, mint az, akire neheztel. Ezen felül az Írás azt mondja: Az első parancsolat ígérettel ez: tiszteld atyádat és anyádat, hogy jól legyen dolgod. Soha nem lesz neked jó dolgod, ha nem tiszteled atyádat és anyádat. Nem lehetséges! Ez ellentétes az isteni törvénnyel.

     A másik terület, ahol legkiemelkedőbb ez a probléma, az a férj-feleség kapcsolat. Legtöbb asszonynak nincs nehézsége a fűszeressel vagy a gázóra-leolvasóval, aki egyszer jön egy hónapban, mert nem került útjába. De az a személy, akivel együtt van nap mint nap, egyszer csak megoldhatatlan problémát jelent a számára. (…)

 

     Pedig a megbocsátás egyszerű. Ez az akarat­nak a cselekedete és a szavaknak a kimondása.

Te elhatározod, kimondod és megvan.

Nevezd meg a személyt: "Uram, én megbo­csátok a férjemnek.". "Megbocsátok a vejemnek." Légy következetes: "Ahogy akarom, hogy te meg­bocsáss nekem, Uram, én megbocsátok ugyan­úgy nekik." Kimondod és megvan. Ne menj vissza és ne mondd újra.

Ha jön a kísértés, mondd: "Uram, én pénteken megbocsátottam neki, el van rendezve. "

     Mi van akkor, ha még mindig neheztelést ér­zel? Kezdj el imádkozni azért a személyért. Imád­ságodban a negatívumokat cseréld fel pozitívumok­kal. Ha te bocsánatot akarsz, Isten azt követeli, hogy te megbocsáss másoknak. Ha azt akarod, hogy az imáidra választ kapj, meg kell bocsátanod. Ha át akarod élni az örömöt, a békességet és a kiteljesedést, ami - mint kereszténynek - jár, akkor a bűnbocsánatnak működésben kell lennie életedben.

    

     A választás rajtad áll. Választhatod azt, hogy a meg nem bocsátás lerombolja az életedet, vagy elhatározhatod az akaratod által, hogy megbocsáss és megszabadulj.