New Age? - Vizsgáljátok meg az "energiákat"!
(Kérdezz - felelek napjaink szellemi divatjáról)

- Mi a New Age? Szekta, vagy egy új kulturális, netán vallási irányzat?

- Az Amerikai Egyesült Államokban született meg a hetvenes évek során ez a fogalom - képviselői ragasztották rá mozgalmukra - annak a szerteágazó világnézeti megmozdulásnak a jelölésére, amelyet asztrológusaik a szerintük mostanában beköszöntő "Vízöntő"-nek nevezett korszakukhoz csatolnak. Nem szekta: a szekta leszűkült csoportosulást jelent. A New Age ezzel szemben mindennel és mindenkivel egyfajta egységet szeretne, sőt célul tűzi ki az egységes világ megteremtését, s ehhez egységes világvallást próbál létesíteni. A New Age világméretű világnézeti mozgalom, amely átjárja az élet minden területét, és az emberek szemléletének átalakítására törekszik, egyfajta földi paradicsom létrehozásának ígéreteivel. Semjén Zsolt idézte egy cikkében Hansjörg Hemminger véleményét: "Jóga és joghurt, erdőfutás és boszorkányszombat, müzlirajongók és mágusok, filozofáló fizikusok és kísérletező spiritiszták, süket meditálók és hangos szekták - nehéz ezeknek egy definíciót adni." Mégis azt mondhatnánk: a New Age a monizmus (minden egy elve) és a panteizmus (minden Isten), a reinkarnáció és gyakran a mindenre kiterjesztett evolúció világnézeti elemein felépülő, posztmodern, áltudományos, szinkretista (keverék) álvallási mozgalom a huszadik század végén, amely a gnoszticizmus ókori eszméinek felújításával, az okkultizmusnak és a mágiának korunkhoz szabott felélesztésével és begyakoroltatásával, valamint keleti vallások elméleteinek és technikáinak importálásával alakult ki és terjed divatszerűen, utópisztikus kínálatokkal, világvallási igénnyel, nyílt, vagy ritkábban burkolt keresztényellenességgel.

- Miből merít a New Age-mozgalom?

- Keletkezésének két történelmi rétege van: egyrészt régebbi vallástörténeti előzmények, másrészt a XX. század végének eszmei beállítottságai, amelyekből annak utolsó három évtizedében tudatosan építettek egy mindenkinek felajánlott, egyetemes igényű világszemléletet. Az "Új Kornak" Európában kettős gyökere van, mely az Ókorba nyúlik: az egyik a gnoszticizmus, a másik az okkultizmus (titkos tanok és körök), de az újplatonizmus hatását is említeni kell, mely a gnosztikus eszme mellett folyton felbukkan az európai gondolkodás történetében, s az előbbivel együtt táplálja például az alkímiát és a mágiát. Az okkultizmus fontos eleme a spiritizmus (szellemi erőkkel való kapcsolat különféle célból), mely több pogány vallási formában (például sámánizmus) működik. Gyakorlati része a mágia, amely az ún. boszorkányságban is megjelenik. A valódi európai mágia tudja magáról, hogy szellemekkel, szellemi erőkkel hajtja végre paranormális cselekményeit, csodáit. Megemlítendő a hetvenes évektől újra meginduló keleti vallások missziója Európa és Amerika felé, amelynek voltak előzményei a két háború között is: ez ma a másik nagy forrása a napjainkban "ezoterikusnak nevezett" divat jelenségeinek. Ennek vonulatában alakult ki a hippizmus spontán mozgalma is, amely a XX. század közepétől a tolerancia és a lázas vagy éppen depressziós keresés jegyében felértékelte a Kelet gondolkodását, és amely egy félig vallási egységesülésről beszélő szubkultúrát hozott létre. A hippizmusban is, de máshonnan is felbukkant a századvégen a természet-miszticizmus, mely próbálja újraértékelni-átélni a természettel és a kozmosszal való egységet, s mindez együtt rezonált a keleti taoizmus, univerzalizmus, hinduizmus egyre szélesebb körben ismertté vált tanaival is. A New Age-gondolkodás számára fontossá váltak a modern pszichológia bizonyos területei is, főként C. G. Jung munkássága, aki behatóan foglalkozott az okkultizmussal, a gnoszticizmussal és az alkímiával, és aki úgy vélte, hogy ötleteinek alapját és igazolását a gnosztikus alkímia gondolkodásában és világképében találta meg. A gnózis én-megváltó (közösségi aspektus nélkül!), benne a "megváltás" a lélek megváltása csupán. Jung a pszichológia addigi tudományos ateizmusa után nagy lépést tesz, amit sokan úgy értenek félre, mintha Jung hívő keresztény lett volna. Kétségtelenül sok mindenről beszélt, amit a vallásokból kiolvasott, de a lényeg, hogy a Jung-féle "hit" központja az én, amely egyszerre immanens és transzendens, s nem tudja elkerülni, hogy tulajdonképpen a pszichológiaiban feloldódik az Isten. A Kultúra Pápai Tanácsa által a New Age-ről napjainkban kiadott dokumentum egyik idézett kutatója, Wouter Hanegraaff ezt írja: "Jung nem csupán pszichologizálta a vallást, hanem szakralizálta a pszichológiát is, amikor azt az ezoterikus spekuláció tartalmaival töltötte meg. Az eredmény egy olyan elmélethalmaz lett, amely révén az emberek úgy tudtak Istenről beszélni, hogy valójában a saját pszichéjüket értették rajta, pszichéjükről pedig úgy beszéltek, hogy az istenséget értették rajta. Ha a psziché az »elme«, és Isten is »elme«, akkor az egyik tárgyalása szükségképpen a másik tárgyalását is jelenti." Jungnál a tudattalanon keresztül mélyülő (többrétegű!) lélekben található minden isteni és emberi, jó és rossz, csakúgy, mint az ókori gnózisban. A New Age-eszmék diadalútját egyengette a századvégen a liberalizmus egyre gyorsabb térnyerése is - például a maga hamis tolerancia-gondolatával -, amely egy mindent elfogadó és ötvözni kívánó magatartást és egy kritika nélküli szellemi mohóságot táplál. Ez relativizmust eredményez gondolati és erkölcsi téren, és segíti azt az ókori gnosztikus eszmét újra begyakoroltatni az emberiséggel, melynek mottója: "A mérce én magam vagyok, az én saját élményem és véleményem. Az az igaz, amit én átélek".

- A New Age mozgalmat irányítják, vagy csupán spontán divat?

- A divat kifejezés fontos e mozgalom terjeszkedésében. Számos tetszetős dolgot "csak úgy" bedobnak a köztudatba, s azon egy sor ember kapva kap, mert újszerű, a szomszéd is csinálja már, illetve mert ez valamilyen lelki igényét kielégíti. Emlékezzünk Pál apostol figyelmeztetésére: "Eljön ugyanis az idő, amikor a józan tanítást nem hallgatják szívesen az emberek, hanem ízlésük szerint seregszámra szereznek maguknak tanítókat és csiklandoztatják a fülüket, elfordulnak az igazság meghallgatásától, és mesékre hajlanak."(2Tim 4,3-4) A legtöbb érdeklődő valóban önkéntelenül merül el ebben a "spirituális" kínálatban, amely az újságokból, a tévéből, számtalan könyvből, egykori "kultúrházak" programjaiból áramlik felé. A jószándékú szellemi keresők százezrei azt sem tudják, mi is az, amivel "megváltást" ajánlanak neki, de még maguk a "reklámozók" sem értenek mindent ennek a divatnak az összefüggéseiből.

E mozgalomnak léteznek nyílt képviselői is: ők bátran és szuggesztíven hirdetik egy "új átváltozás" szükségességét. Ilyen a New Age Findhornban lévő központjának ideológusa, David Spengler; a fizikus Fritjof Capra; a kaliforniai Esalen Intézet (melyben kezdetben számos jeles humanisztikus pszichológus dolgozott); az Új Akropolisz nevű csoportosulás (mely számos okkultista, ázsiai vallással, teozófiával foglalkozó rendezvényt rendez); ide tartozik a "Gaia Hipotézis", Lord Maitreya amerikai prófétái; a Unity in Diversity Council nevű szervezet; a szcientológia egyháza (dianetika); a Silva-féle Agykontroll világmozgalma; a hinduista világ-missziók szervezeteinek többsége. A hazai képviselők közül - a teljesség igénye nélkül - néhány szervezet: az Arkánum Szellemi Iskola; az Édesvíz Kft. Könyvkiadása; a Szellemi Búvárok Egyesülete; az Usui Alapítvány a "reiki"; a Sawan Kirpal Ruhani Mission (Sant Mat); Badiny Jós Ferenc és követői; táltosiskolák és sámánkörök; a kiadványok közül példaként a "Harmadik Szem" és az "Új Elixír" magazin, a "Természetgyógyászat" című újság, de ide sorolhatjuk az ún. parapszichológiai iskolákat is, ahol a New Age gondolatok szinte már különbségek nélkül egyformán jelen vannak.

- Tényleg új ez az Új Korszak?

- Nincs új a nap alatt. A kozmopolitizmus, a multikulturalitás kisebb méretekben megvolt a mediterráneumban a hellenizmus világában is, különösen a Római Birodalom vége felé: ott is felvetődött az igény egy egyetemes vallás iránt. Ugyanez szélesedik ki napjainkban, láthatóan az európai kultúrával szemben. A New Age ott terjed gyorsan, ahol az a szemlélet uralkodik, hogy az idejétmúlt és sikertelen európai kultúrát, a keresztény civilizációt egy új korszak sikeressége érdekében le kell váltani, vagy fel kell tölteni más kultúrák anyagával. Amit a New Age reklámjai hirdetnek, az mind megvolt már évszázadokkal ezelőtt a keleti vallásokban vagy az ókori európai titkos tanok történetében. Példaként említhetjük az agykontrollt, amit "feltalálója" mai és tudományos módszernek tüntetett fel. De aki fellapozza a klasszikus mágia tankönyveit, az agykontroll minden módszerét megtalálja bennük. Scherbák Viktornak W. Charon álnéven írt szakkönyvében, az "Atlantiszi mágiá"-ban megtalálhatja a vizuálizációs technikákat, a tudatátvitelt fába, kőbe, emberbe, az "alfázás" módszereit, a különféle szellemi segítők lehívásának technikáit. Scherbák Viktor, a századforduló titokban dolgozó mágusa azonban figyelmezteti követőit a veszélyekre, míg az agykontroll oktatói gyanútlan tömegeket kontrollálatlanul vezetnek be jó pénzért a modernizált mágia rejtelmeibe, senki pszichés alkalmasságát, idegrendszeri állapotát figyelembe nem véve. Így nem csoda, hogy magam is, de számos pszichiáter is találkozik az agykontroll beavatás nyomán lelkileg sérült, gyakran pszichotikus betegségre emlékeztető tünetekre panaszkodó emberekkel.

- Mely területen vannak még hasonló veszélyek a New Age-en belül?

- A keresztény hitben a "földi cél" az, hogy egyetlen földi életem során egyre mélyebben megismerjem Jézus Krisztust. Egyre inkább hozzá hasonló életet éljek, egyre inkább képes legyek olyan szeretetből fakadó és működő szolgálatokra, amelyekben Isten nekem adott adományai másokat segítenek, ezek az adományok egyre jobban kibontakozzanak, magam egyre közelebb kerüljek Jézus Krisztushoz, egyre jobban átadjam magam Neki, s egyre mélyebben találkozzak Vele. A távlati cél pedig az előbbiek által a földi élet utáni feltámadásban elnyert örökké boldog élet, Isten személyes társaságában, az üdvözült emberek és angyalok sokaságával. Olyan teljes és boldog közösségben, amelyben nem oldódik fel, nem szűnik meg személyiségem, az "egyéniségem", hanem kiteljesedik, és ezzel jutunk, együtt, "közösségileg", az Isten-hasonlóságban is kibontakozva, az "örök ünnep" egységébe. Mindezek érdekében a személyesen szerető Isten akaratát keresem, cselekszem, egyre szabadabban döntök mellette, a bűnt mind jobban elkerülve, egyre jobban megszabadulva az önzéstől és hatalomvágytól, egyre áldozatosabban, önmagamat elfelejtve, Isten és mások felé fordulva. Akkor is ez a keresztény élet, ha megvalósítása nehéznek tűnik; a szenteknél egyértelműen megfigyelhetjük e fenti vonások mindegyikét.

A New Age világképe, célrendje, az általa sugalmazott mentalitás, erkölcsiség igenis veszélyezteti ezt a keresztény eszményt, annak hatékonyságát, jelenlétét a társadalomban. És jobban veszélyezteti, mint az "egyszerű" materializmus vagy a fogyasztói szemlélet, mert a New Age szellemiség az emberekben keletkezett hiányokat célozza meg, be akarja tölteni az ember transzcendencia-igényét, amit a materializmus elnyomott, megváltás-pótlékot kínál és kapcsolatot a tapasztalatin túli világgal, a szellemi lényekkel. Így válik valláspótlékká. Követői úgy érzik, hogy már kaptak vallási élményt - tehát nem fognak érdeklődni a valódi megtérés keresztény lehetősége iránt.

- Miben foglalható össze a New Age életeszménye?

- Beletartozik a reinkarnáció elmélete, mely a keresztény örömhír lényegét, a testben-lélekben történő feltámadást tagadja; a "minden egy" felfogáson alapuló összemosás; az ennek nyomába lépő relativizmus a bűn eltüntetésével; a szeretetnek csupán egy kozmikus rezgéssé degradálása, személyességéből való kiforgatása; a személyes istenkép lecserélése a panteisztikus világlélekkel, mindent átjáró kozmikus energiával ("isten=kozmosz"); a szentírási kinyilatkoztatás relativizálása; a vallási józanság és a teológiai racionalitás, tudományosság mellőzése; az Istentől kinyilatkoztatásban kapott és az Egyház által őrzött tanítás helyettesítése egyéni vallási élményekkel és ezoterikus magánkinyilatkoztatások újdonságkeresésével; az emberi személyfelfogás és szabad akarat felfogás eltorzítása az ázsiai karma-tan, s olyan halál utáni felfogások által, melyek szerint az ember a halála vagy a reinkarnációi után beolvad a mindenségbe; a Jézus Krisztus általi megváltás lecserélése önmegváltásra; Jézus Krisztus személyének és szerepének leszállítása a vallási próféták, megvilágosodott guruk sorába.

A New Age-ben születik egy új vallás-jellegű beállítódás, amely a transz-állapotra, az élményekre, a szellemekkel való találkozásra épít, erkölcsi követelmények nélkül, a jó és rossz kategóriájának mellőzésével, sőt gyakran éppen az egyéni önzés, a materialista fogyasztási motivációk támogatásával (Az Édesvíz Kft. egyik ezoterikus könyvének címe: "Út a sikerhez - Az egoizmus művészete"; az agykontroll egyik kiadványának borítólapján aranypénz folyik a csapból; a szcientológia egyház "szolgáltatásaival" - ahogy írják - többek közt "társadalmi-anyagi sikerhez juttat el"). A friss római dokumentum e problémakört is feszegeti, amikor a tekintélyes francia New Age-kritikus, Jean Vernette cikkéből idéz: "Itt megfigyelhetjük az ezoterikus spiritualitás gnosztikus alapképletét, amely akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a Vízöntő gyermekei a vallások transzcendens egységét keresik. (…) Valamiképpen tagadják a történelmet, és nem akarják elfogadni, hogy a spiritualitás belegyökerezhet az időbe vagy bármely intézménybe. A názáreti Jézus itt nem Isten, hanem egyike a kozmikus és egyetemes Krisztus sok történelmi megnyilvánulásának." "A New Age címkét viselő sok termék és terápia kereskedelmi vonatkozását vizsgálja David Toolan amerikai jezsuita, aki éveket töltött New Age közegben. Megfigyelte, hogy a New Age követők felfedezik a belső életet és lenyűgözi őket a távlat, hogy felelősek a világért, de könnyen áldozatul esnek az individualizmus hajlamának és annak, hogy mindent a fogyasztás szemszögéből nézzenek. Ebben az értelemben a New Age, miközben nem keresztény, nem is buddhista, mert nem tartalmazza az önmegtagadást. A misztikus egyesülés álma, úgy tűnik, a gyakorlatban csupán virtuális egyesülésig vezet el, ahol végül az ember még magányosabb és sóvárabb marad."

Mégis, ezen az úton válik lassanként a materializmus, az ateizmus kvázi-vallásossá, hiszen a New Age világképében az anyag és a szellem egyetlen egységet alkot, a rezgésnek és sugárzásnak csupán különféle intenzitásában különböznek "Én reikis vagyok, én a kozmoszban hiszek!" - mondja nekem 1999-ben egy szentlőrinci gimnazista. A XX. század első felének csodáit a tudomány és a technika szolgáltatta, második felének csodáit az ezoterikának nevezett New Age divat szolgáltatja. A századvég hőse a "természetgyógyász", a kanálhajlító és a guru lett. Mellettük a keresztények személyes Istenére és megváltására nincs szükség. A New Age divatban sajátos módon ötvöződik a materializmus, a liberalizmus és az emocionalizmus, és közben még "vallásosnak is érezhetem magam". A vallási rituálé szerepét tölti be és tömegeket mozgat a meditáció, a beavatás, valamint ősi mágus eszközök, mint az inga, a varázsvessző, de mindenekfölött az ún. "megváltozott tudatállapot". Az utóbbira azért van szükség, hogy az egyes ember és az emberiség "transzformálódjon", hogy a "Vízöntő kor" célját elérje, amikor "az ember eljut igazi szabadságára, már nem lesz alávetve Istennek, hanem maga lesz istenné". Valláspótló rituálét alkotnak, s ennek nyomában jelentős placebohatással "működnek" az alternatív gyógyászatban a masszírozások, a keleti akupunktúra, és az akupresszúra.

A New Age technikáinak majdnem mindegyikében megtaláljuk a törekvést a "Módosult vagy Megváltozott Tudatállapotra"; benne rejlik az önmegvalósítás, az önmegváltás, a paranormális csodák, a gyógyulások kulcsa. A meditatív utak, a sámán-extázis, a kábítószer vagy éppen a zene által előidézett transz az alap: ez az annyira keresett élmények és a "pozitív változások" forrása. A klasszikus mágia szerint is a transzállapot a fontos, ekkor lehet kapcsolatba lépni a szellemvilággal, illetve kiterjeszteni a mágikus energiák segítségével a saját akarat hatásait másokra. A mentális-pszichés veszély pedig különlegesen nagy a megváltozott tudatállapotoknál. Sok szenvedővel találkoztam már, akik a meditációk, beavatások gyakorlása közben "szerezték be" lelki betegségüket, illetve látens pszichózisuk aktiválódott. Itt a New Age mozgalom gyakorlatának legjelentősebb és legnépszerűbb formáira kell gondolni, az ún. "pszichotechnikákra". Közéjük tartozik az agykontroll, a Darnell-tréning, a dianetika, a "fényadás", a jóga-meditációk, a Kundalini meditáció, a Rebirthing, a regressziós hipnózis, a reiki és a mahikari, a Transzcendentális Meditáció és számos egyéb meditációs forma. A természetgyógyászok gyakran használnak meditációs vagy hipnotikus elemeket, és általuk megváltoztatott tudatállapotokat. E problémák kapcsán írja a jezsuita Bernhard Grom: "A Rebirthing és egyéb eljárások még jelentősen árthatnak is, ha hatásukra a kliens erősen felindul, és az amatőr terapeuta képtelen kellő segítséget nyújtani számára a szorongás leküzdéséhez". (B. Grom: Az ezoterika bűvöletében. In: Mérleg, 2002/2. 166.o.) A New Age pszichotechnikái az okkultizmus gyakorlatait teszik megismerhetővé - azaz már nem "okkulttá" -, amikor leegyszerűsítik, modernizálják, kikiáltják tudományosnak, s így piacra dobják. Egy természetgyógyász, Szőke Lajos írta le a Természetgyógyászat című lap 1994. szeptemberi számában: "Ezidáig kb. száz olyan refloxológussal hozott össze a sors, akik talpmasszázs közben reumatikus fájdalmakat, epilepsziát, aranyeret vagy áttételes rákot vettek át; több mint száz, magabiztosságában megingott reikis keresett fel, akik bőrproblémáktól a tüdőasztmáig, a szívritmuszavartól a rákig a legváltozatosabb betegségeket szerezték be reikizés közben; közel ötven radiesztéziával foglalkozó kolléga jutott el az eszméletvesztésig, szívritmuszavarig, életveszélyes vérnyomásingadozásig és zárt osztályokig…"

A következő veszély az "önistenítés", amely az ősbűn direkt ismétlődése: "olyanok lesztek, mint az istenek…" (Ter 3,5) A New Age műhelyeiben meghúzódó mágikus beállítottság és a konkrét mágikus gyakorlatok, valamint a mágia instrumentális eszközeinek használata a Szentírás, valamint az egyház tanításába ütköznek: az Ószövetség népe számára, s a legújabb korig a kereszténység számára a legsúlyosabb bűnök közé tartoztak. Kezdhetjük az idézeteket a Kiv 22,17-től: "Jósnőt pedig ne hagyj életben!" Folytathatnánk az első század végi Didakhé apostoli iratának kitételeivel, sorakozhatnának a különféle zsinati figyelmeztetések, amelyek tiltják az okkultizmust és a mágiát. Az utolsók közül a Katolikus Egyház Katekizmusából a 2115-2117. pontokat említjük, köztük ezt olvassuk: "A mágia és a boszorkányság valamennyi fajtája, melyek úgy tesznek, mintha hatalmuk lenne az okkult hatalmak felett, mintha szolgálatukba tudnák kényszeríteni őket, és természetfeletti hatalomhoz jutnának általa embertársuk felett - még ha az egészségét akarnák is visszaadni vele -, súlyosan vétenek a vallás erénye ellen. Ezek a praktikák még inkább elvetendők, ha ártani akarnak a másiknak, vagy ha a démonok közbeavatkozásához folyamodnak…" A mágikus hatalmat gyakorlatilag megtapasztaló meditáló, agykontrollozó, energia-gyógyító, reikiző emberek sokasága "száll el" a magának tulajdonított isteni minőség nem mindig leplezett tudatával, s így újratermelődik az ókori Simon mágus eszméje, aki Jézus reinkarnációjának tartotta magát, vagy az indiai Rámana guru tanítása, aki azt tanította, hogy "ha ismered az elmét, ismered az Önvalót", ha ismered az Önvalót "te vagy az Isten". A New Age-ben találkozó s újjáéledő régi ázsiai és gnosztikus tanok a lélek, s így az ember istenségét prédikálják, a transz-élmények és a mágikus "csodák" pedig mindezt igazolják.

- Ez a probléma csupán az "átlaghívők" életében jelent kísértést, vagy érinti az egyházi fórumokat is?

- Dobogókőn a Manrézában tartotta nyaranta egyhetes meditációs kurzusait Simon László, az igazi szinkretizmus képviselője, aki keresztény tanokat ötvöz a reinkarnáció hitével, s a New Age egyéb gondolataival. Az IGEN 2001. júliusi könyvajánlásai közt olvashattuk egy alkimista könyv és az alkímia dicséretét, ami olyannak hatott, mintha Tertullianus 210-ben a valentiniánus gnózis ellen írt műve helyett a valentiniánusok könyvét ajánlotta volna egyháza tagjainak, hogy keresztény vallásosságuk "kozmikusabb" legyen. Néhány éve pesti fiatalok a Pécs melletti Püspökszentlászlón lévő jezsuita lelkigyakorlatos házban találkozhattak nyaranta életükben először a keleti meditációkkal és az enneagrammal (amiről úgyszintén kritikai említést tesz a római New Age dokumentum). Egyházam szeretete miatt csak a példák enyhébb változataiból idéztem.

Inkább befejezem egy történettel, amely a IV. századi egyiptomi remeték világában keletkezett: Agathón atyáról mondják, hogy néhányan eljöttek hozzá, hogy próbára tegyék, megharagszik-e. "Így szóltak hozzá: »Te vagy Agathón? Azt hallottuk rólad, hogy erkölcstelen és gőgös vagy.« Azt felelte: »Igen, ez így van.« Erre azt mondták neki: »Te vagy Agathón, a fecsegő és rágalmazó?« Azt felelte: »Én vagyok.« Ismét mondták: »Te vagy Agathón, az eretnek?« Ő így válaszolt: »Nem vagyok eretnek!« Erre kérték, magyarázza meg, mért fogadta el az elsőket, s mért tagadta meg az utolsót. Azt mondta nekik: »Az első vádakat magamra vállalom, hiszen ezek hasznosak lelkemnek. Az eretnekség azonban elszakadás Istentől, és én nem akarok Istentől elszakadva élni«".