Tizennégy éves koromban ittam meg az első üveg Éva vermutot három kislánnyal. Rendkívül vidámak lettünk, jókat nevettünk, bebújtunk egy kb. derékmagasságig érő szekrénybe, és ott viháncoltunk. Meggyőződtem arról, hogy az ital jókedvre derít, és ennek az élménynek a nyomán újra és újra iszogattam barátokkal. Volt is, amikor ez valóban örömet,jókedvet adott. Kb. tizennyolc éves koromtól fogva az alkohol már nagyon sok problémát okozott, de nem vettem tudomást róla, hiába tették szóvá mások. Húsz éves koromra kezdtem rádöbbenni arra, hogy nemcsak a kezdeti örömet nem adja, de már ő a "főnök", ő uralkodik rajtam; ha nincs, már elkezd hiányozni. (Itt még valószínűleg csak lelki rabságom volt, mert egyre több volt bennem az elhagyatottság, a magányérzés.) Tizennyolc évesen jöttem föl Pestre, és fokozatosan mindenféle depressziók kezdtek elhatalmasodni rajtam: félelmek, féltékenységek, agresszivitások meg hasonlók. Ezt valahogy itallal le lehet vezetni, gondoltam. (Dohányoztam is tizenhárom éven keresztül. Ezt szintén tizennégy éves koromban kezdtem el.) Kezdtem észrevenni azt, hogy örömet ugyan nem okoz az ital, de ettől függetlenül "hajtottam". Huszonhét éves koromra alkoholista lettem.

Az alkoholisták talán azt mondják, nem tudom, mit beszélek, hiszen még olyan fiatal vagyok; harminc évesen nem válhat az ember alkoholistává. Én azzá váltam. Minden este úgy berúgtam, hogy nem emlékeztem másnap semmire. Kb. a harmadik-negyedik sör után már beállt ez az emlékezetvesztés. Ez volt az utolsó évek hozadéka, de azért hozzá kell tennem, hogy ebbe nagyon sok más tényező is betársult.

Mintegy tizenkilenc évesen léptem kapcsolatba a sámánizmussal. Nem sátánizmus, hanem sámánizmus. Nem mintha lényegileg különböznének, csak akkor még ezt nem tudtam. Amit a New Age ma divathullámként sámánizmus néven terjeszt, az sajnos a sátán műve. Erről nyolc éves tanúságom van. Nyolc éven keresztül végeztem a sámángyakorlatokat.Csörgőm volt, dobom volt. Nem annyira elméleti síkon közeledtem a dolgokhoz, inkább mindent gyakorlatban éltem meg. Tűztáncoltam. Itt ha már a tűz szóba jön, megemlítem, hogy négyszer mentem át tűzön, tehát négyszer voltam tűzönjáráson. Erről fogok ismertetni egy gyönyörű igét, ahol az ige egy az egyben megmondja, hogy ne menjünk át tűzön. Én átmentem négyszer. Többször vettem részt izzasztókunyhóban is révülésen. Ott arra megy ki a játék, hogy kiszálljunk a testünkből. Nyolc hónapon keresztül voltam egy természetgyógyász mellett, akiről kicsit bővebben fogok beszélni. Ebből négy és fél hónap volt, amit intenzíven mellette töltöttem; az első négy hónap nem volt annyira vészes, mert csak ritkán jártam, ismerkedtem a dologgal.

Az alkoholról, azt hiszem, világosan szóltam. Én tényleg a rabjává váltam, mindennap berúgtam. Nagyon ritka volt, hogy egy-két nap kimaradt. Nem is tudom - maximum pénzhiány miatt lehetett. Ez természetesen nagyon sok adóssággal is járt, mert állandóan kölcsönöket kértem, a cigarettára is. Amit az alkohol nyújtott, már nem igazán volt elég: rabja voltam, örömet nem adott. Az ember arra teremtetett, hogy boldog legyen. A boldogságot kerestem, úgyhogy elkezdtem komolyabb dolgok felé is fordulni. Volt egy időszak, amikor sokat füveztem. Volt LSD az életemben, volt - többször is - egy szintetikus teakeverék, egy mexikói gombafajta, ami nyolc órán keresztül "röpített". Ezeket sokszor jóhiszeműen használtam, mert úgy gondoltam, hogy valamilyen beavatásban veszek részt.

Másfél évig éltem együtt egy kislánnyal vadházasságban, amiből kb. egy év után egy gyermekáldás jött volna, de abortusz lett a vége. És nem tudtam, hogy bűn! A világ nem tudja, hogy az abortusz bűn. Utána két évig éltem egy másik kislánnyal, ott nem volt gyermekáldás, de egyre növekedett a sátán hatalma rajtam. Nehéz volt mellettem. Most se könnyű, de akkor aztán igazán nehéz volt mellettem megmaradni, úgyhogy tiszteletem azé a kislányé, aki kibírta. Hihetetlen méretű volt bennem a féltékenység, a nőn való uralkodási vágy. Ez generációs probléma, amit csak Jézus gyógyíthat meg. Légzési transzokon is vettem részt.Biztos tudnék még további ártalmas befolyásokat is felsorolni, amik előfordultak az életemben. De most másról szeretnék beszámolni.

Elkezdtem csörgőzni. Úgy nyolc éves sámángyakorlattal a hátam mögött tudtam, hogy minek kéne történnie. Hát nem az történt. Valami más történt, mert azon a délutánon az Úr úgy döntött, hogy elég volt! És találkoztam az élő Istennel.

Ez az élmény gyönyörűbb és mélyebb volt életem minden addigi élményénél. Valóságos, "egy az egyben" találkozás volt. Akkor úgy keltem föl, hogy ömlöttek a könnyeim, bőgtem örömömben és döbbenetemben, és csak annyit tudtam mondani: "Köszönöm, Jézus!"

Láttam egy alakot, és két kérdést tudtam föltenni neki. Nem láttam az arcát, csak az alakját, mert mögüle jött egy hatalmas nagy fényesség, ami áradt rám. Olyan volt, mintha fölvágták volna a hasamat, és áradt be a bensőmbe ez a fényesség. Egyre normálisabb állapotban voltam, egyre tudatosabb állapotban. Saját első kérdésem döbbentett meg a legjobban. Olyan körökben mozogtam, amelyek miatt inkább azt kellett volna kérdeznem, hogy:

"Te vagy Buddha?" Vagy: "Te vagy Krisna?" Vagy: "Te vagy az én sámánmesterem?"

Meg sem voltam keresztelve. Ez mutat arra is, hogy a szüleim nem sokat beszéltek nekem az Úrról. Nem ismertem a tízparancsolatot, és a Bibliát csak huszonyolc éves koromban vettem a kezembe, egy évvel ezután. De Jézus eljött értem. Értem így, másért máshogy. Szóval, első kérdésem, amely engem is meglepett, így szólt : "Te vagy Jézus?" És Ő bólintott. A második kérdésem az volt: "Mi van a sámáncsörgővel?" Mert ott volt a jobb kezemben még a sámáncsörgő, és éreztem, hogy valami nem stimmel. A válasz pedig ennyi volt: egy legyintés. Ami a legfenségesebb, a leghatalmasabb, a legszabadabb és legirgalmasabb legyintés volt, amit valaha láttam.

Szeretném, ha mindennap ilyen legyintéssel tudnék végigmenni az életen addig, amíg színről-színre teljesen meg nem láthatom őt! Nagyon-nagy erő volt ebben a legyintésben. Ezek után fölkeltem, sírtam, és azt mondtam, hogy ha ekkora ajándékban volt részem, nekem is kell valamit tennem. És letettem a cigarettát.

Tanúságot szeretnék arról tenni, hogy a cigarettát nem lehet csökkengetni, nem lehet máshogy leszokni róla, mint megvárni azt a pillanatot, ahol nem csapod be magad és nem hazudsz magadnak: azt a pillanatot, amikor világosan érzed, hogy "most" - és akkor letenni, és nem venni fel többet. Ezt csak így lehet csinálni - és ha az Úr segítségét kéred, akkor könnyen meg is lehet csinálni. Ha Ő szabadít meg, valóban szabaddá válsz. Találkoztam olyan emberrel, aki évek óta nem bagózik, de még mindig kínlódik, hiányzik neki, gondol rá, szóval a ló túloldalán (a jobbik oldalán) van, de még mindig rabságban. Az ilyeneknek üzenem, hogy Jézus teljesen szabaddá tud tenni. Az alkohollal ugyanez a helyzet.

Tehát ez volt az első, amit elhagytam. Talán meg vagytok ijedve attól, hogy ha leteszitek a cigarettát, akkor idegesebbek lesztek, meg sok minden felszabadul bennetek, de ha ugyanezt az Úr kezébe teszitek le, akkor ez ajándék, erő lesz az életetekben. Nem volt nekem keresztény közösségem és semmit nem tudtam még. Több mint egy éven keresztül még nem voltam kapcsolatban keresztény emberekkel, valahogy le kellett vezetnem mindazt, ami fölszabadult bennem. Erők szabadultak föl. A cigaretta nagyon-nagyon letompít. Ha cigarettázol, biztos ismered azt az érzést, amikor reggel kimész a napsütésbe, teleszívod a tüdőd friss levegővel, nyújtózol egyet, mert gyönyörű a napsugár, minden szép, zöldek a levelek, azután rágyújtasz egy cigarettára, összezuhansz, aztán már nem is zöldek a levelek... stb. Ilyen a cigaretta. Ekkora pusztítást végez a mi lelkünkben. De ilyen a többi is mind. Nem szeretnék most sokkal többet mondani erről, csak annyit, hogy akkor elindultam, s volt egy hét hónapos időszak az életemben, amikor nagyon kemény emberi erőfeszítésekkel küzdöttem az ital ellen. Természetesen ez is Isten kegyelme volt már, ez az erő, de akkor még nagyon magamban bíztam. Hét hónap után egyik nap a bátyámnak a lakásában voltam, térdrerogytam és azt mondtam, hogy: " Uram, én nem vagyok szabad az italtól, mert most ugyan nem iszom, de ugyanolyan rabságban vagyok tőle, mert félek az italtól, és ennek nincs semmi értelme." És akkor az Úr küldött embereket, akik imádkoztak értem.

Ennek az imának köszönhetem, hogy az alkoholizmus démonától megszabadultam. Az alkoholizmus egy démoni lény bennünk, tehát aki valóban komoly kapcsolatba kerül az alkohollal, ellenséges szellemet enged be az életébe. Én szabályosan megéltem az ettől való szabadulást, és utána nem volt már sok problémám vele, bár természetesen jobban oda kell figyelnem, mint annak, aki nem volt olyan mélyen benne.

Ezután jön az a szakasz az életemben, az a nyolc hónap, amiből négy és félről fogok beszélni, de most átugrom. Egy hang azt mondta, hogy menjek ki Csíksomlyóra, én pedig fogtam magam és kimentem. Fogalmam sem volt, hogy miért megyek, hogy voltaképpen mit akarok. Már a sámánizmuson belül is érdekesnek találtam Assisi Szent Ferenc alakját. Az ő alakja sokat segített abban, hogy a kereszténységhez közelebb kerüljek. Akkor kimentem Csíksomlyóra - ezt sem szeretném nagyon részletezni - , és megkeresztelkedtem. A csíksomlyói remete lett a keresztapám, Antal testvér. Tíz-tizenkét kicsi árva cigány énekelt, és négy vagy öt ferences öreg sírdogált a keresztelőmön. Azt mondták, úgy mondtam el a hitvallást, hogy ők azt még nem is hallották olyan szépen. Tényleg gyakoroltam előző éjszaka. Ezután négy és fél hónapot kinn voltam még Csíksomlyón, és megbérmálkoztam. Egy karizmatikus közösség megszólított, hogy menjek, és végezzem el velük a Szentlélek szemináriumot, és én nagy erővel tiltakoztam ez ellen, mert addig a pontig semmilyen közösséghez nem tartoztam, és nagyon büszke voltam arra, hogy én vagyok a nagy "hegyivadász", a "magányos farkas". Tiltakoztam mindenféle komolyabb közösség ellen. Amikor a karizmatikus

testvérek elkezdtek invitálni, hogy menjek el Szentlélek-szemináriumra, nagyon ellenálltam. Azt mondtam az Úrnak: hogyha Te akarod, adj valami jelet, és akkor elmegyek. Két nappal a határidő lejárta előtt teljesen világos jelet adott arról, hogy mennem kell. Elmentem. A bérmálkozásom előtti csütörtökön magnóról hallgattuk Katona atya tanítását, amelyben azt mondta: nagyon ritka esetekben előfordul, hogy a bérmálkozás szentsége és a Szentlélek-szeminárium Szentlélek-áradása egybeesik. Az enyém volt az egyik ilyen ritka eset. Azon az estén betöltött a Szentlélek. Énekelni kezdtem nyelveken. Nagyon szép volt. Ezzel az élménnyel mentem el bérmálkozni, és ugyanilyen erővel megéltem azt is.

Így jöttem haza.

"Sem, magasság sem mélység sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van." (Róma 8,39) Amen.

Bővebben: http://maranatha.freeweb.hu

© eleyson szolgálat / eleyson@galamb.net

A KIRÁLY ÉS A SÁMÁN

Szabó A. Ferenc

Azt az embert, akinél négy és fél hónapig ott voltam, úgy hívják, hogy Gyurcsok József. Lehet, hogy hallottatok róla. Azért gondolom, mert ez az ember hetente a TV műsorban szerepel, a TV-n keresztül gyógyít.

Egy testvérem tett tanúságot néhány nappal ezelőtt, hogy bekapcsolta a tévét, és véletlenül Gyurcsok József műsora ment. Nézte pár percig, és elkezdett zsibbadni a keze. Ez a testvérem hitben jár, odaszántan él az Úrban, sokat imádkozik és kéri az Úr védelmét, de rá is rossz hatással volt! Ha ez így van, akkor te, aki esetleg nem imádkozol mindennap, aki esetleg hetente is csak ritkán imádkozol, nagy veszélyben vagy, amikor kíváncsiságból végignézel egy ilyen műsort. Az Ige pedig így szól, és ezt most szeretném szívből mondani:

"Félek, hogy amint a kígyó álnokul rászedte Évát, úgy a ti értelmeteket is megronthatja és elfordíthatja a Krisztus iránt való őszinte odaadástól. Ha ugyanis valaki föllép, és más Jézust hirdet, mint akit mi hirdettünk, vagy ha más lélekben részesülnétek, mint amiben részesültetek, vagy más evangéliumban, mint amit elfogadtatok, szívesen vennétek." (2Kor 11,3-4) . Szívesen vennétek...

A negyven éves ateizmus eléggé ránknyomta bélyegét. Ki vannak éhezve a keresztény testvérek, és mindenki, az egész világ hihetetlen módon ki van éhezve misztikus élményekre. Pedig valójában a Szentlélekre vagytok kiéhezve, csak ezt nem tudjátok, vagyis nem tudjuk, akik más forrásokhoz fordultunk. Ezért ha például elmegyek egy jóshoz, és a jós megmondja a múltamat, és azután elmondja nekem azt is, hogy mi lesz a jövő, akkor megdöbbenek, hogy a múltamról valóságosan tudott - pedig ebben semmi döbbenet nincs, a sátán ismeri a te múltadat, pontosan ismeri, és tud igazságokat, titkokat, intim dolgokat mondani a te múltadból az a démon, aki a jóson keresztül szól hozzád, aki a jóst leuralja. Pontosan ismeri a te múltadat, és a jós beszél olyan dologról, amiről te meghökkenve azt mondod: "Hát ezt honnan tudja?" És már meg is nyitott téged, az érdeklődésedet felkeltette, hogy azután manipulálni tudja a jövődet - mert utána azt hiszed, hogy amit a jövőről mond, az is igaz. Találkoztam ezzel a jelenséggel is.

"Ne akadjon közötted, aki fiát vagy lányát átviszi a tűzön, hogy megtisztítsa, vagy aki jósoktóltudakozódik, aki álmokat s jeleket magyaráz, ne legyen varázsló, se bűbájos, se aki ördöngösöktől vagy jósoktól vár tanácsot, se aki halottaktól kérdez igazságot. Mindezt ugyanis utálja az Úr" (MTörv 18,10-12).

Azt akarom mondani, hogy ki vagyunk éhezve a misztikus élményekre. De nem az a kérdés, hogy léteznek-e túlvilági erők, hiszen ha föllapozzuk a Sámuel első könyvének 28. fejezetét, ott például elolvashatjuk, hogy Saul az endori halottlátóval beszélget. Nem az a kérdés, hogy van-e ilyen, hanem az a kérdés, hogy az a "misztikus élmény", amiben részed van egy beavatás során, vagy egy bármilyen New Age-es irányzat során - legyen az akár agykontroll - , annak a szellemisége honnan való? A sátántól, vagy az Úrtól? Ez a kérdés, testvéreim, nem pedig az, hogy létezik-e ilyesmi.

(Jézus Krisztus! Kérem szépen a te áldásodat Gyurcsok Józsefre, és add meg az ő megtérését! )

Most szeretnék felolvasni a Márk evangéliumából egy részletet: "Akkor, ha valaki azt mondja nektek, íme itt a Krisztus, íme amott, ne higgyétek! Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak. Jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet, még a választottakat is tévedésbe ejtsék. Ti tehát vigyázzatok, íme mindezt előre megmondtam nektek. " (Mk13,21-23)

Azt hiszem, nem kell erről sokat beszélni. Vannak ebben a világban sokan, akik magukról ezt állítják. S vannak még többen, akik csak gondolják, de nem merik kimondani. Azok közül az emberek közül, akik a természetgyógyászattal kezdenek el foglalkozni, nagyon sokan vannak, akik magukat Jézus Krisztusnak gondolják. Sajnos...

A következő pont, amit szeretnék föltárni: "Magyarország királyával" állunk szemben. Én voltam a beavatási szertartáson a sámán. Én ezt azóta letettem az Úr elé, megbántam, és megtörtem ezeknek a dolgoknak az erejét az ő életében; de a helyzet az, hogy koronával, jogarral, palásttal, gyűrűvel, karddal és érmével rendelkező "királyunk" van. Ez Gyurcsok József. És én voltam az, aki őt királlyá avatta. Ez lehet, hogy nevetségesen hangzik, de ismerünk a történelemben néhány személyt, akikből kiindulva a sátán nagyon sok pusztítást végzett. És ugyanez a Gyurcsok József egy későbbi alkalommal, amikor vidéken voltunk gyógyító akción, néhány pohár bor után hihetetlen keménységgel beszélt arról, hogy majd amikor király lesz, hogyan hoz vissza törvényeket: ha valaki

lop, levágjuk a kezét stb... Tehát ő ezt halálosan komolyan gondolja, és még egyszer szeretném mondani nektek azt, hogy volt már nekünk ezen a világon egy szobafestőnk, akiből valami lett. (Adolf Hitler valójában nem szobafestő volt, hanem képfestő, képeslapok készítésével kereste kenyerét. A szerkesztő megjegyzése.) Lehet, hogy kinevetjük most ezt a helyzetet, de én inkább azt mondom, hogy mindazokkal, akiknek ez a legkisebb mértékben is a szívén van, imádkozzunk ezért az emberért. Ő érte is meghalt Krisztus, és hatalmat vett az erők fölött, melyek őt megkötözik.

"Gyógyítsatok betegeket, támasszatok föl halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket" (Mt 10,8).

Itt most megállok egy pillanatra, majd tovább olvasom. Ez Máté evangéliumában áll. Ugyanazzal a súllyal küldi Jézus a tanítványait gyógyítani és ördögöket űzni.Bennem fölmerült a kérdés, hogy egyetlen egy természetgyógyászról sem tudok, aki ördögöt űzne. És amikor ez a kérdés felmerült, akkor rögtön eszembe jutott egy másik ige, amit fölolvasok ismét nektek. Ez az ige így hangzik: "Ekkor összehívta őket, és példabeszédekben ezt mondta nekik. Hogyan űzheti ki a sátán a sátánt? Ha valamely ország meghasonlik önmagával, az az ország nem állhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlott, nem maradhat fenn, hanem vége van." (Mk 3,23-26). Bennem a kérdés annyi volt, vajon a természetgyógyászok miért nem űznek - miért nem tudnak űzni - ördögöt? És a reikisek... Maradjon költői a kérdés?

Hittem a reinkarnációban is. Amióta ettől is megszabadultam, sokkal tisztábban látok mindent. Egyébként az Ige világosan beszél erről például a Bölcsesség 7,6-ban. Ezt mondja: "Mindenki számára egy a belépés az életbe, s egy a távozás!" Vagy: " El van határozva, hogy az ember egyszer haljon meg, és utána az ítélet következzék..." (Zsid 9,27).

Itt most szeretnék még valamit elmondani nektek. Az ApCsel 8.fejezetében a következőt olvashatjuk - és ez most mindenkinek szól, aki például reiki beavatásra elment; amikor reiki beavatásra elmegyünk, akkor helyettesíthetjük be magunkat Simon helyébe, akiről olvasok nektek - :

"Így jutott el Fülöp Szamaria városába, és hirdette nekik Krisztust. Tömegesen és egyetértően figyeltek mindarra, amit Fülöp mondott, hallva és látva a jeleket, amelyeket cselekedett. Mert a tisztátalan lelkek hangos kiáltással kimentek sokakból, akikben laktak, és sok inaszakadt és sánta meggyógyult. Nagy öröm támadt abban a városban. Volt azonban a városban egy Simon nevű férfi, aki azelőtt varázslással foglalkozott, és elámította Szamaria népét" (Csel 8,5-9) - elámította Szamaria népét, figyeljetek a szavakra, mert a guruk is ezt csinálják, mint ahogy az első igében olvastam föl Márktól: "jeleket és csodákat művelnek, hogy ha lehet még a választottakat is tévedésbe ejtsék". Nézzük tovább:

"Nagyok és kicsik, mindenki egyaránt hallgatott rá, s azt mondták: az Isten ereje ő, akit nagynak hívnak. És követték őt, mert jó ideje ámította őket varázslataival. Amikor azonban hittek Fülöpnek, aki hirdette az örömhírt Isten országáról, a férfiak és az asszonyok megkeresztelkedtek Jézus Krisztus nevében. Sőt maga Simon is hitt, és megkeresztelkedése után Fülöphöz szegődött" (ApCsel 8,10-13).

"Amikor Simon látta, hogy az apostolok kézrátétellel megadják a Szentlelket, pénzt kínált nekik, és azt mondta: adjátok meg nekem is ezt a hatalmat, hogy akire ráteszem a kezemet, megkapja a Szentlelket! Péter azonban így szólt hozzá: Vesszen a pénzed veled együtt, mivel azt gondoltad, hogy Isten ajándékát pénzért lehet megszerezni! A szíved nem igaz Isten előtt, térj meg tehát ebből a gonoszságodból!" (Csel 8,18-22).

Tehát azt szeretném elmondani nektek, hogy lehet, hogy az első és második fokozatú reiki beavatáson még nem kell fizetni, három éve így volt, nem tudom, most hogy van. De nem tartom valószínűnek, hogy a harmadik fokozat valamilyen más erőkkel, energiákkal történne - már komoly pénzekért - mint az első kettő. Szeretném elmondani nektek, hogy aki pénzért adja, bűnt követ el. Mert visszatérve az előző igére, amikor fölolvastam, hogy gyógyítsatok, űzzetek ki ördögöt stb, így folytatódik az ige:

Tehát ez vonatkozik a reiki beavatókra! (És biztos, hogy nem Isten adja az "energiát". Biztos, hogy Isten nem adja az erejét az Ige igazsága ellen. Azt nem Ő adja! A Sátán a fény angyala volt, mielőtt fellázadt. Ő az Isten majma. De nem minden arany, ami fénylik.) Az Ige írja Simonról, hogy Péter megátkozta, mert pénzért akarta megszerezni a Szentlelket. Ez pedig vonatkozik rátok és rám, mindarra, aki bármilyen efféle beavatásra elment és fizetett. És ott van az Igében, hogy térjetek meg ebből a bűnötökből!

Most néhány nagyon rövid szót szeretnék a Gyurcsoknál is tapasztalható gyógyulásokról mondani. Testi gyógyulást a sátán is csinál annak érdekében, hogy nagyobb megkötözöttséget támasszon az életedben, ha nem is ott helyben tapasztalod ezt, hanem később. Ami az ő legfőbb célja, hogy a lelkedet ejtse csapdába. Lehet, hogy ad némi testi gyógyulást, de azért, hogy a lelkedet megkötözze. Én nem olvastam még a Szentírást akkor, és nem tudtam semmit a kereszténységről. Megfigyeltem, hogy időnként az történt, hogy ültünk fent a színpadon, és úgymond "küldtük az energiát" - és itt ki kell hogy térjek valamire. A Szentlélek nem egy energia, hanem egy személy. A Szentlélek nem egy manipulálható fényenergia, amit küldhetünk ahova mi akarunk, hanem egy isteni személy, akit kérnünk kell. Semmi köze nincs a Szentléleknek az Usui "mester" által elindított reikihez. A Szentlélek egy Isteni személy, egy barát, egy élő Valaki, akit meg kell szólítani és kérni kell. Semmi köze nincs a reikis fényenergiához!

De a gyógyulásokról akartam beszélni. Tehát ott ültünk fent a színpadon, és egészen bizonyosan éreztem sokszor a szívemben, hogy nekem most a kétszáz emberért, vagy a száz emberért, aki itt ül Gyurcsok előtt - akkor még nem tudtam, hogy ő rossz oldalon áll, csak éreztem, hogy valami nem stimmel -, imádkoznom kell. Amíg ő a testi gyógyulásért "küldte az energiát", addig én azért imádkoztam, hogy a lelkük szabad maradjon. Erre indított a "Lélek zsengéje". Többször fordult ez elő. Ez biztos, hogy nem volt véletlen, biztos hogy az Úr indított, és biztos hogy azért, mert miközben ezek az emberek testileg gyógyulnak, lelkileg megkötöződnek Gyurcsokhoz, pontosabban azokhoz az erőkhöz, melyek Gyurcsokot irányítják.

Gyurcsok világosan megmondta, hogy aki elmegy másik helyre gyógyulásért, annál visszaesés lesz, sőt a gyógyítóinak a következőt mondta, mindazokról, aki az ő szolgálatába állnak - és én eszerint most már egy halott ember vagyok jelen pillanatban - azt mondta, hogy a hátam közepéből egy megkövesedett szál megy föl, és ha én elhagyom őt, akkor ez a szál eltörik, és én meghalok. Hát meghaltam a múltnak, de élek az Úrban! Ezt mondta nekünk, és ugyanakkor ő maga küldött el embereket magától. Volt, hogy egy-egy gyógyítót egész egyszerűen kirúgott, elküldött.Fölmerült már akkor bennem a kérdés, hogy vagy nem igaz, amit mondott a megkövesedett szálról, tehát hazudott, vagy ha igaz, akkor ez az ember most tudatosan gyilkosságot követ el, mert hogyha elküldi, eltörik a szál, s az illető meghal. Ezt nem tudtam sehova tenni.

Ott voltam négy és fél hónapot. Ide írok most idézőjelben egy mondatot: "Nagyobb a füstje mint a lángja." Úgy mentem oda az első napokba a kis robogómmal, tele volt a szívem azzal, hogy igen, én most megtaláltam életem mesterét. Vagy valakire rátaláltam legalábbis, aki nekem nagy segítségem lesz. És amiket hallottam róla, amik őt körülveszik, a mesék, a hírek meg minden. Én úgy voltam, hogy most odamegyek és "megvilágosodom", aztán minden jó lesz már. Tanúságot szeretnék tenni arról, hogy például volt egy eset, amikor egy néni elaludt mellette, de úgy, hogy nem tudott felébredni. Kivitték a levegőre, rázták, de öntudatlan állapotba került.

Szeretném itt hozzátenni, hogy akik Lélekben elnyugszanak, mert az Úr, a Szentlélek betölti az ő szerelmével őket és "leveszi a lábukról" és fekszenek a földön, senki nincs aki ezek közül ebben a fekvő állapotban ne lenne a tudatánál. Én "dőltem el" sokszor. Úgy hívják ezt, hogy Lélekbennyugvás. Csak azért nem kelsz föl, mert hihetetlenül boldog vagy, együtt vagy a te Uraddal. Nincs értelme fölkelni. Ez a néni viszont nem tudott fölkelni. Ezt a nénit négyen vitték ki és rázták a napon, és nem tudott magához térni. És amikor fölkelt nem emlékezett semmire. Nem tudom hol járt, de hogy Gyurcsok "energiájától" történt, az valószínű.

Azt akarom mondani, hogy a négy és fél hónap alatt nem történt igazi gyógyulás. Nem állt föl senki a tolószékből, de még kisebbfajta gyógyulás sem történt. Sőt azt kell hogy mondjam, hogy már akkor is hihetetlen szánalommal néztem egy hatalmasra dagadt arcú nénit, aki eljött már nagyon-nagyon sokszor 1500 Ft-ért egy félórára. És itt megjegyzem, hogy a Gyurcsok még olcsó is volt, mert van olyan természetgyógyász, aki 5000-6000 Ft-ért, de lehet, hogy többért gyógyít. Szóval 1500 Ft-ért "nyomatta neki az energiáját", azután azt mondta cinkosokat gyűjtve, odafordulva gyógyítóihoz, hogy: "Nézd! Igaz, hogy lejjebb ment az arca? Igaz, hogy lejjebb ment?" És akkor az is mondta, hogy "Hú, tényleg lejjebb ment az arca", és akkor a néni örült, és ment a tükörbe megnézni, és láttam azt a szánalmas szomorúságot a szemében, hogy látja, hogy semmit nem ment lejjebb az arca, egyáltalán semmit sem, de azért ő is mondta: "Tényleg lejjebb ment az arcom, gyógyulok." Hazugságokra kényszerítette rá az embereket, kihasználva nyomorult helyzetüket, és azt mondta, hogy ez a hit. Hogyha te bemagyarázod magadnak, hogy lejjebb ment az arcod, akkor "meggyógyultál".

Ugyanez a helyzet az auralátókkal. Én rengeteg auralátóval voltam körülvéve egy időben, de százból maximum egy látott valamit. Ő tényleg látott, testvéreim. Kilencvenkilenc pedig azt hazudta, hogy lát aurát. S tudjátok, hogy miért? Azért, mert az az egy valóban látott. Megmondom nektek őszintén, hogy önmagam becsapva, én is elkezdtem hazudni, hogy látok aurát. Próbálgattam, nézegettem, és egyszer csak elkezdett valami történni, de akkor énnekem már tízszer, hússzor, harmincszor kellett először önmagam, azután más előtt is hazudnom, hogy látok aurát.És miután kellő mennyiségű hazugság történt az életemben, valóban láttam. Láttam, zöld aurát, tehát megtörtént. Csak azt mondja az Úr, hogy

Még néhány dolgot mondanék. Az előbb felolvastam a Második Törvénykönyv 18-as fejezetének 10-12 versét, ahol arról beszél világosan az Úr, a mi Urunk Jézus Krisztus, hogy sem halottidézés, se semmi ilyesmi nem kedves, sőt, utálatos az Úr előtt. Gyurcsok Józsefről el szeretném mondani, hogy két hölgyről is tudok, aki mellette volt, akik halottak szellemeivel beszélgettek, és Gyurcsok József ez alapján tájékozódott sok kérdésben. Kérdezett ezeken az embereken keresztül. A korábban említett jós pedig az ő köreihez tartozó jós volt. Az ő rendezvényeire meghívott jós, akivel én is találkoztam. Számmisztikus is volt a közelében. Egy napon minden gyógyítóját elküldte. Engem megtartott, és a volt pénztárosnőjét gyógyítónak. Velem kapcsolatban többször elismételte azt, hogy a sámán és a király soha ne támadjon egymásra; ezt sokszor elmondta.

Most nagyon röviden vissza akarok térni a királlyá koronázására, mert ott elfelejtettem valamit elmondani. A királlyá koronázásánál nem a rezidenciájában voltunk, hanem afölött néhány lépcsővel volt egy házikó, amit ő trónteremnek rendezett be. És a koronázásra ő maga cipelte fel a vállán a trónját. És amikor fölvitte a fatrónt, és letette, a fatrónnak a támlája, vagy pedig az ülőkéje, már nem emlékszem rá, leesett. "Igazsággal erősíttetik meg a királyi szék." Ez csak egy ige ehhez a történéshez. Tehát a lényeg az, hogy leesett ez a támla, és egy olyan istenkáromlást hallatott a Gyurcsok József, amilyet ritkán hallani, bár ő talán észre sem vette. Szóval cifra volt, és benne volt minden. Nem tudom, hogy a Bárány káromolja-e az ő drága mennyei Papáját...

Most már befejezem, rövid leszek. Egy fiú, aki azután megtért az Úrhoz, nem mondom el a nevét, csak annyit, hogy egy valóságos esetről beszélek. Egy fiú a harmadik emeletről kiugrott, és majdnem meghalt. És miközben ugrott át a csukott ablakon, a Gyurcsok József arcképe volt őelőtte. Szellemi lények üldözték. El volt borulva az elméje, és a Gyurcsok József arcát látta maga előtt, mikor kiugrott az ablakon. Előtte járt hozzá kezelésre...

Mikor Kaposvárra lementem, a kaposvári színházba, mert az előző évadot ott töltöttem, találkoztam valakivel, aki abban az időben, mikor ott voltam, szintén Gyurcsok Józsefhez járt. Ez a valaki mondta el nekem, hogy a Krisna-falu avatásának a meghívott vendége Gyurcsok József volt.

Igével szeretném befejezni. És mielőtt valaki megbotránkozna: én ezért az emberért mindennap imádkozom, Gyurcsok Józsefért, az ő megtéréséért. Krisztus helyette is meghalt, az ő bűneiért, és szereti őt. És minden tévelygőt. De mindenkinek szabad akarata van Jézus mellett dönteni vagy a kárhozatra jutni, és belső rabságoktól szenvedni már itt a földön. Aki igent mond Jézusra, mint élete Urára és egyetlen Megváltójára, annak az életébe mindenek fölött való hatalommal árad be Jézus Krisztus ereje, szabadítása, öröme és békéje. Tanúságot tettem az Igazságról. Annak szólt ez a tanúságtétel, aki gyanútlanul bekapcsolja a tévét, és esetleg kíváncsian és élvezettel elkezdi nézni Gyurcsok Józsefet. Nem veszélytelen ez sem. Ha te bármikor odavitted a gyerekedet, vagy jártál nála, akkor kérjél az Úrtól szabadulást. Ha te bármikor reiki beavatáson vettél részt, akkor kérj az Úrtól imát testvéreken keresztül, hogy törjék meg.

"De még ha mi, vagy akár az égből egy angyal hirdetne is nektek más evangéliumot, mint amit mi hirdettünk nektek, átkozott legyen. Ahogy azelőtt is mondtuk, most megismételjük: ha valaki más evangéliumot hirdet nektek, mint amit átvettetek, átkozott legyen." (Gal 1,8-9).

Imádkozzunk ezekért az emberekért, hogy megtérjenek. Az egyetlen és keskeny útra. Ámen.