A GURUK VILÁGA

 

( Word formátumban  letölthető itt  ...)

 

    Egyre több guru keres és talál követőket Magyarországon is, főleg fiatalokat. „Az ajtó befelé is, kifelé is nyitva áll” - szokták mondani arra utalva, hogy új tanítványaik önként követik őket. Nem mindegy azonban, hogy az ember mennyit tud a guruk egzotikusan, alternatív világáról, mielőtt belépne annak ajtaján. Ez a rövid kritikai tanulmány kívülállók, keresők és szimpatizánsok számára egyaránt elgondolkodtató szempontokra, lehetőségekre, tapasztalatokra és tényekre kívánja felhívni a figyelmet. Változatos tanaikat tehát tömören így foglalhatnánk össze:

 

1. Az ember és az Isten viszonya...

 

a) az Isten, ill. az Isteni lényéről alkotott felfogásból következik, amely szerint a világ s benne az ember tkp. csak valamiféle „kiterjedése” vagy „kiáramlása” (emanációja) a személytelen Isteni világszellemnek; az egyes létformák (isteni, emberi, állati, növényi, ásványi) csak e kiáramlás egyes „szintjei” vagy „rétegei” tehát az Isteni és a világmindenség, ill. az ember tkp. egy;

b) úgy ábrázolható, mint az óceán és a vízcsepp, vagy mint a lobogó tűz és a szikra viszonya, ui. az ember nem más, mint egy isteni szikra/csepp (lélek, szellem) plusz anyagi test; mindebből következik, hogy az Isteni és az ember között lényegi egység, ill. csak fokozatbeli különbség van;

 

2. Az emberi élet problémája...

 

a) a materiális (szinten való) lét, ui. a testben való lét egyenlő a lélek testnek való alávetettségével;

b) a materialista életszemlélet, ui. a testi érzékek és vágyak az ember isteni eredetű lelkét az anyagvilág illúzióinak fogságában tartják, és a magasabb, szellemi világra, azaz a transzcendensre, a spirituálisra érzéketlenné teszik; az ember tkp. ébren álmodik;

c) a karma tőrvénye, ui. a testi érzékeinek alávetett s ezért az anyagvilághoz kötődő emberi lélek a karma személytelen, ok-okozati világtörvényének megfelelően veszi el jutalmát, vagy büntetését; az ember tkp. „amit vet, azt aratja”;

d) a lélekvándorlás (transzmigráció, reinkarnáció), ui. a karma törvénye miatt a testi-anyagi léthez, vágyakhoz, stb. ragaszkodó lélek a halál után újra testet kell hogy öltsön s a lélek végtelen során át újra, meg újra kell születnie; az ember tkp. egy létforgatagban (szamszára) él és hal, ill. szenved az illúzórikus létben.

 

3. Az ember életének célja:

 

a) megváltoztatni a tudatállapotot (az attitűdöt, a létszemléletet), „megvilágosodni”(truddhi);

b) megvilágosodva visszaolvadni a személytelen Mindenségistenbe, ill. -szellembe (Brahman), vagy: megvalósítani a „Végső Valóságot” a tudatban (nirvána), vagy: egyesülni a „személyes” istenséggel (pl. Krisna), vagy: a Kozmikus Énnel, stb.

c) kiszabadulni (móksa) az anyagi lét illúziói s ezzel a karma tőrvénye alól, ill. a létforgatagból (szamszára); túljutni az ellentétek (jó és rossz, igaz és hamis, szellemi és anyagi, isteni és ördögi) világán;

 

4. A guruk által felkínált utak, módszerek:

 

a) önfejlesztés önerőből, vagy: egy istenség segítségül hívásával, de mindenképpen egy szellemi tanítómester közvetítésével, irányításával;

b) beavatások; meditációsgyakorlatok (a jóga fajtái) ill. a szerintük az emberben rejlő okkult ener­giák (a csakrák, a kundalini) felélesztése és felhasználása; a mester vagy valamely istenség nevének állandó, „vibráló” ismételgetése, tkp. hívogatása (mantra); a mester vagy az istenség extatikus imádása, szolgálata (púdzsa, bhakti);

c) beavatási szinteken, tudatállapotfokozatokon át való haladás (akár életek millióin át), vagy: vala­milyen „könnyített úton” való megvilágosodás a beavatáskor; vagy: egy istenség, ill. az istenember (avatár) „kegyelme” amit az imádatért, az odaadó szolgálatért cserébe várhat az ember;

d) kommunabeli (asram, szangha) szerzetesi életvitel cölibátussal, vagy: „laikus” életvitel részle­ges aszkézissel és absztinenciával, vegetarizmussal stb.

 

A mesterek tanítványaik életében:

 

1) a Mester (guru, jógi) az, aki már maga is végigjárta az - adott vallási tradíció által meghatá­rozott - utat, ő az, aki a célt már megvalósította s ezért ő az, aki a Tanítványnak (csela) megmutathatja az utat, segítheti szellemi előrehaladásában, beavatja stb.;

2) ő a megvilágosodott ember (buddha), vagy: ő az Isteni Lényeget, vagy: magát az Isten(i)t e földön megjelenítő istenember (avatár), maga az Istenség (!), akiben az Istenséget e földön imádni lehet és kell, s aki ennek megfelelően teljes engedelmességet követel tanítványaitól, és életük köz­pontjává válik; ­

3) a mesterek eltérő igénnyel lépnek fel (ti. hogy a mester csak ember, vagy maga az Istenség) s ennek megfelelően sokféleképpen „bizonyítják” mester-voltukat (pl. egy mester-láncba való tarto­zással, vagy rendkívüli testi, szellemi képességekkel, varázslással vagy okkult élmények produ­kálásával a beavatott tanítvány pszichéjében (víziók, fény-, ill. hangélmények stb.)

 

A mester-tanítvány viszony lehetséges veszélyei és kritikája a tapasztalat alapján:

 

- a valós problémákkal való szembenézés és megküzdés helyett menekülés a világból és valódi problémái elől egy más, egzotikusan „alternatív” világba, ill. egy egyoldalúan befelé fordult élet­vitelbe; pszichoszomatikus, ill. okkult-parapszichológiai élményekhez kötött lelkivilág és életvitel kialakulása;

- tinédzserek esetében a személyiségfejlődés megrekedése, ill. a személyiség beszűkülése, és teljes egzisztenciális függése a Mestertől, ill. új, egzotikus világától; az új identitás külső megjelenése (hindu név és ruházat) mozgalomtól függő mértékű, de általános az elidegenedés a másképp­gondolkodóktól, kívülállóktól, ill. az érzelmi elszakadás az ilyen hozzátartozóktól, ismerősöktől, ill. teljes kötődés a Mesterhez és az új közösséghez;

- a lét kötöttségeitől s végső soron az egész léttől megszabadulni vágyó keleti életszemléletből következik, hogy e vallások igazi, következetes követői szerzetesek, akik vagy eleve kolostorban, ill. egy guru mellett nőttek fel (mert a család papnak adta oda), vagy öregkorban, egy teljes élet után lesznek szerzetesek (ami szintén bevett társadalmi szokás, az életrend része, egy életszakasz); a Nyugatra vándorló mesterek viszont szinte csak fiatalokat tesznek tanítvánnyá (hinduvá), akik még a nyugati kultúrában sem tudtak meggyökerezni s ezért fenntartás nélkül átveszik a mesterek kultúr - , és valláskritikáját, mintha az európai kultúra vagy a kereszténység egyenlő volna az anyagias fogyasztói társadalommal; ebből következik a Nyugattól való kulturális elidegenedés, ill. kultúracsere; mindez a hozzátartozók számára komoly sokkot jelenthet;

- a test és lélek szétválasztásából, ill. szembeállításából következik a szexualitás szélsőséges érté­kelése/kezelése: az embernek vagy el kell idegenednie a saját (illúziónak, vagy ellenségnek tekin­tett) testétől, ill. egyébként normális vágyaitól, s így a nemi kapcsolat vagy kerülendő, vagy kizárólagos céljává a gyereknemzés válik (ld. vaisnavák), vagy éppen ellenkezőleg: a szellemi fejlődés eszközének hirdetik a nemiség „szabad” kiélését (ld. neo-szannjaszinok), vagy annak „transzformálását” azaz rituális-szakrális felhasználását (ld. tantra), ami úgyszintén az ilyen közösségeken belüli házasság - normális értelemben vett - teljességét károsíthatja;

- bevallottan sok az ál-mester és igazából nincs arra garancia, hogy a tanítvány meg is kapja azt, amit mestere ígér; szoktak hivatkozni a mesterek évszázados láncolatára is, mint a hitelesség garan­ciájára (bár a botrányok: egyes perverz, csaló vagy gyilkos guruk esetei ezt is cáfolják), sőt Bibliá­ból vett (kicsavart) idézetekkel próbálják igazolni, elfogadtatni „egyetemes” tanaikat; az eredeti keleti tradíciók így sokszor a nyugatiak igényeihez vannak idomítva: többnyire populáris, modernizált, szinkretista változatok, attól függetlenül hogy „konzervatív hindu”, vagy akár „nem­vallási” mozgalomként is lépnek fel (ld. TM);

- a Nyugaton szerencsét próbáló mesterek többsége jól profitáló szervezeteket hozott létre a nyu­gati tanítványok adományaiból, a könyveladásból, a kurzusok, „spirituális központok” bevételeiből.

 

Manapság egyre többen ajánlják fel, hogy „rendbehozzák” vagy „kiteljesítik” az ember életét. De tudsz olyan Valakit, akinek valóban oka van rá, hogy szívügye legyen a Te boldogságod, s akinek valóban joga és hatalma van rá, hogy az életedet a kezébe vegye és meg is tartsa?

 

 

 

 

 

eleyson@galamb.net