A Szentírásban Jézus mondja (ma is):
Vitatkozni kezdtek erre a zsidók egymás közt, és ezt kérdezték: "Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?" Jézus azt felelte nekik: "Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem küldött az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy aki engem eszik, az is általam él. Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog. Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a zsinagógában tanított. Amikor ezt meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt? Jézus tudta magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak,
ezért azt mondta nekik: "Megbotránkoztat ez titeket? Hát ha majd látjátok az
Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt? A Lélek az, ami éltet, a test nem
használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet. De vannak
közületek egyesek, akik nem hisznek." Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy
kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja őt elárulni. Majd hozzátette:
"Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja
neki." Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje."« (Jn. 6,45-69) |