( A teljes anyagot RTF formátumban  letöltheti itt )


Emberek millióit hajtja naponta a gonoszság, a horoszkópok által a hiábavalóságok csapdáiba…

Egy nem keresztény vallás kultikus mozdulatainak gyakorlata lehet e a keresztény ember gyógyitó tornája?

 

Jóga ?!?

 

 

Kérdések:

"Csak egyedi konkrét esetek és relációk esetében lehet megítélni a jógát?"

"A jóga fekete vagy fehér (mágia) volta elméleti szinten nem létezik ?"

"Ázsiában a jóga gyakorlása "szürke" tartomány, nem fekete és nem fehér (mágia)"...

Ilyen alapon azt is mondhatjuk: "az ókori mágia az európai valláskultúra része - nem fehér és nem fekete önmagában"...Ez azonban keveset mond, ha többet is tudunk a dolgokról. Mert tudhatjuk, hogy az ókori mágikus divatokat még a pogány rómaiak törvényei is rendszabályozták, a boszorkányságot tiltották. Tény, hogy az indiai ember vallásilag némileg türelmesebbnek bizonyult (a 20. századig!). A jóga általános célja felszabadítani a szellemet az anyagvilág és a kényszerű újraszületések kötelékeiből csakúgy, mint az összes keleti vallásban és a gnoszticizmusban.

Sokféle jógairányzat van a rendszeren belül. Az egyik szélsőséges formát, a Tantra-jógát Indiában is a hinduizmus fekete mágiájának tartják. A Hatha-jóga, amiről a vitában szó van, a maga testi szimbólumaival és légzőgyakorlataival a legtöbb jógairányzatnak az alapját képezheti, ahogy segíti az elindulást az önuralom útján és megkezdi a belső titkos erők felébresztését és használatba vételét. Tény azonban, hogy a jóga mindig kevés beavatotté volt, csodákra aspirált, néhol el akarta kápráztatni a közönségét, néhol csak a "legbiztosabb utat", a "totális, a hatékony" utat kínálta a kiszabadulásra. A jógában ugyanúgy kezdik a meditáció, a koncentráció gyakorlatát, mint az európai mágiában és a figyelem ugyanúgy befelé halad, miközben egyidejűleg kapcsolatot is létesít a szimbólumok révén külső hatalmakkal, istenekkel, démonokkal, miket ott "sziddhi"-nek hívnak. A jóga mindig "ezoterikus", keveseknek való elit-módszer volt, mindig végletesen önmaga felé fordította a személyiséget, és az indiai vallásos köznép számára is "félelmetes erőkkel" foglalatoskodott, s azok által látványos befolyásolási technikákkal rendelkezett, aminek enyhén szólva sokan nem örültek. ("Ne zavard meg a guru meditációját, mert akkor átokkal sújthat téged"- tanácsolják egy indiai utazónak...)

Mircea Eliade neves valláskutató kimutatja a Hatha-jóga és a tantra-jóga eredeti kapcsolatát, illetve a tantra-jóga szexuális aspektusával való összefüggését. A Tantráról megjegyzi ugyanazt, ami a mágiáról is mondható: "A gyakorlat döntő szerepű, nélküle semmi sem érhető el". A Hatha-jógáról írt fejtegetéseiben elismeri Eliade: "Egy tökéletesen végrehajtott cselekedet mágikus hatásának magasztalása oly ősi, mint India maga." (Mircea Eliade: A jóga. Európa kiad. Bp.1996. 274-279.o.)

Minden mágia hatalmasan előnyben részesíti a technikát, és a jelképeket és az indiai vallásokhoz képest, sőt minden más valláshoz képest kiemelkedően ezt láthatjuk a jógában is. A mágia lényegi része a hatalomvágy különleges kiélése, a környezet és mások manipulatív, titkos befolyásolása (hipnotikus, önhipnotikus technikák), ill. az automatikát biztosító eszközök, szimbólumok radikális alkalmazása, ami mind a jógára is jellemző. A legkevesebb, ami mindenkinek kitűnik a jóga ismeretéből, hogy ha van "leginkább önmegváltó vallás", akkor a jóga rendszere az. Márpedig az önmegváltó vallási törekvések - miközben természetesen megvan a helyük a vallástörténetben, és becsülni lehet bizonyos emberi erőfeszítéseket - képesek az emberbe azt az ősi kísértést újra és újra becsempészni, hogy "olyanok leszünk, mint az istenek". Tanulságos, hogy a modern mágusok magukénak tartják a jóga egész rendszerét, teljes megfelelést éreztetnek a jóga és az európai mágia között, és a jóga szemléletét és gyakorlatait egyaránt az "egyetemes mágia" részeként mutatják be. (Lásd pl. Szepes Mária: Academia Occulta című könyvében.)

Nekem az a véleményem, hogy az indiai jóga nem más, mint az indiai vallások okkultizmusa, mágikus képződménye. A mágiát pedig a Kinyilatkoztatás elveti. A Katolikus Egyház Katekizmusa a 2115.pontjától beszél róla.

A Jelképek. A Hatha-jógabeli testtartások és légzésgyakorlatok eredetileg "mudra"-k, azaz szimbólumok, melyek vagy többnyire egy istenségnek, egy erőnek, gyakran a "sziddhi"-nek a lehívására szolgálnak, vagy bizonyos "megtisztulás" elérésére, vagy belső erők működésbe léptetésére szolgálnak, miközben kétségtelenül fizikailag is hatnak a szervezetre. (Melyik hosszan kitartott testhelyzet ne hatna a szövetekre, idegekre, és ne lenne stimuláló vagy éppen kétes hatása ezáltal bizonyos téren? Ennek kitapasztalásához nem kell jógázni.) A mágia minden klasszikus mestere vallotta, hogy a jelképek hatékonyságáról az átlagember nem tud, a jelképek, (pentagram, varázskör, varázskard, mágikus hieroglifák -lásd a reikiben-, szójelképek, azaz "mantrák", stb.) hatalmas automatikus erejű varázseszközök, s ömagukban képesek arra, hogy - mivel valaki a kezdetben szövetséget kötött a használatukra - vonzzák a démonokat, azaz a "szellemi segítőket".

Mircea Eliade ezt írja: "A mantra a szó archaikus értelmében vett jelkép: egyszerre a szimbolizált valóság és a szimbolizáló jel. Okkult kapcsolat áll fönn egyfelől a misztikus betűk és szótagok, valamint az emberi test finom szervei között, másfelől pedig e szervek, illetőleg a kozmoszban szunnyadó, vagy megnyilvánuló isteni erők között.Velemely jelképpel dolgozva az ember fölébreszti az összes azzal kapcsolatban álló erőt a lét valamennyi síkján." (i.m.260.o.) "Nem belépve a jóga kontextusába, nem szándékosan" használva a szimbólumot, hathat-e a jelkép? Ehhez egyfajta válaszként hallhattam egy megtért boszorkánymester tanuságtételét, melyben elmondja, hogy a boszrokánymesterek, kiknek kezében sok vállalat, kereskedelmi hatalom van, mennyire tudatosan terjesztik a fiatalok ruhadarabjain az okkult szimbólumokat... Pedig nem minden fiatal hordja ezeket tudatosan "a szellemiségükbe belépve". Van, akiknek ez mégis fontos, s ezek szerint valahol hatékony. Valószínűleg az is számít, hogy "sok kicsi sokra megy", vagyis az ártatlanság mellett a gyakoriság és a sokaság mégis minőségi hatást vonzhat.

Hogy egyénileg kinél milyen fokú a védelem ezekkel a hatásokkal szemben, és mi történhet, mi sem, az bonyolult, és valóban csak esetenként vizsgálható, sőt, még akkor is nagyon fontos KÉT dolgot látni:

  • Isten az ura mindenütt, mindenkinél a démonvilágnak, és az Ő "engedélye" nélkül semmi sem történhet - tehát Isten sokszor rejtőzködő bölcsességét is be kell venni egy eset vizsgálatába;
  • másodszor, hogy a démon ravaszabb nálunk, s legyőzöttségében is megpróbálja kiismerhetetlenné tenni működését.

Léner Balázs utolsó bekezdésével egyetértek, így kb: Ha történetesen keresztény vagyok és szentségekkel, imában és gyakorlatokban is élő hitem van, és tudatlanul "a kényelem kedvéért" (ritka dolog?!) elkezdek lótuszülésben ülni, attól még nem feltétlenül kerülök a jóga szellemének hatása alá. Ő is mondja, hogy fontos a döntés, amikor tudatosan elkezdek jógázni - ez már veszélyes lehet. Saját ESETEM is bizonyítja:

Gimnazista koromban én is azért kezdtem a Hatha-jógába, mert még jobban akartam tanulni, még tisztábban akartam élni Jézus útján, még egészségesebb akartam lenni, még könnyebben akartam találkozni Istennel. Hetenkénti áldozó voltam, vasárnaponként két misét hallgattam, sokat imádkoztam akkoriban, tiszta volt a lelkem, jól tanultam, semmi bajom sem volt. Hoszú hónapok jógázása után egyszer egyedül végeztem a szavászanát, az ellazítási pózt. Megpróbáltam teljesen kiüresedni és lellkileg-testileg ellazulni, pihenni a gyakorlatok végén. Akkor a földön fektemben egyszerre csak rámtört valami iszonyú erő és érzés, nehéz visszaadni: valami rettenetes mélységbe kezdtek lehúzni, szellemi sötétség és fenyegetés, hatalmas félelem kötözött meg, úgy éreztem, hogy ez a pokol és hogy most megbolondulok. Óriási erővel próbáltam felemelkedni az egészből és fizikailag is felülni helyzetemben, próbáltam Istenhez fohászkodni, de csak nagyon sokára sikerült felemelni a fejem és kinyitni a szemem. Nem tudom, mennyi ideig voltam ebben a kötelékben, de utána hónapokig féltem, nagyon sokára tudtam esténként elalaudni, nem mertem senkinek szólni, rengeteget imádkoztam, hogy ne legyen ez többet és ne legyen semmi bajom, míg nagyon lassan múltak a félelmek, de jelentkeztek bennem bizonyos helyzetekben szorongások, amilyenek azelőtt sosem voltak. Akkor abbahagytam a jógát.

Ez az egész tapasztalat, némileg enyhébb erővel megismétlődött évekkel később, amikor újra a jóga-légzést gyakoroltam egy harmonikus életszakaszomban, vizsgaidőszakban, hogy jobban tudjak tanulni, egy erdő szélén állva, a napsütésben. E támadás után hosszú percekig nem láttam semmit, és órákig alig tudtam kinyitni a számat az emberek között. Mindezeknek apró neurológiai következményeitől csak sok év múltán, a Medugorjéban átélt Lélekkeresztségem alkalmával szabadultam meg.

Gál Péter (katolikus pap)

 

 

* * *

 

"Sem, magasság sem mélység sem egyéb teremtmény el nem szakíthat minket Isten szeretetétől amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van." (Róma 8,39) Amen.

Ha segítségre szorulsz akkor hívjál minket és imádkozunk érted!

Emmanuel * Velünk az Isten! * SOS ima: 214 - 21 - 25

 

Bővebben: http://maranatha.freeweb.hu

© eleyson szolgálat / eleyson@galamb.net

 

( A teljes anyagot RTF formátumban  letöltheti itt )



vissza a honlapra