( A teljes anyagot doc formátumban  letöltheti itt )


A Harry Potter - láz kinek jó?


  Napjaink gyermekkönyvsikere J.K:Rowling: HARRY POTTER FS A BÖLCSEK KÖVE című műve és folytatásai. Az izgalmas történet árva főszereplőjénél sanyarú sorsa közben "paranormális képességek lépnek működésbe. Harry nehézségei jóra fordulnak, amikor eljut a "Boszorkány - és Varázslóképző. Szakiskolába, ahol kibontakoznak öröklött okkult képességei, sikereket arat a varázslással és bátorságával, az összetartással, midőn társaival a "fekete mágusok"-kal szemben meg akarja szerezni a "Bölcsek kövét". A könyvben a fiú bátorságát látjuk, hiszen nem szorgalmas, nem jó tanuló, rászorul a lányosztálytársnak a szüntelen segítségére. Természetes gyereknek tűnik abból is, hogy nem mentes a bosszúvágytól.

De lássuk, MILYEN VILÁGKÉP VAN JELEN a történetben?

Nem felel meg a keresztény szémléletnek és az okkultizmus tanaihoz tartozik: Az iskola fővarázsló-igazgatója oktatja, hogy a sötét hatalom tartozik a "fekete mágia" körébe; hogy az "igazság csodálatos dolog, de szörnyű is lehet, ezért óvatosan kell bánni vele"... ; hogy " a pállérozott elme számára a halál nem más, mint egy új kaland kezdete"... (Istenről vagy Jézusról egy szó sem esik a könyvben.) Az igazgató-főmágus elmagyarázza az önmegváltást, amelyhez bátorság és varázs kell. Mit tanulnak a varázşlóképzősök? Természetesen "varázslást, bájitalkészítést, átokkivédést, gyom- és gyógynövényismeretet, átváltoztatást és eltüntetést, sóbálvánnyá változtatást, varázspálcák és átkok használatát." További mágikus szereplők: a kígyó, a "bölcsek köve", a szörnyek, a "segítő állatok" (az óriás tarantula, a varangyos béka, a baglyok), a házi szellemek, a gonosz kopogtató szellem, a ravasz koboldok, a varázsgombák. Tankönyveik: "Modern varázsláselmélet", "Ismerkedés a varázsitalokkal", "A mágia története", "A sötét erők"... Minden tanárnak, beleértve az igazgatót is, különös, bizarr megjelenése, ábrázata, szeme van. A titokzatos, bizarr külsejű varázsló-emberek a főhős hétköznapi életében is felbukkannak. A bizarr, az ijesztően meghökkentő a gonoszlélek megjelenési formái közé tartozik. Ezzel szemben az alkotó Szentlélek művei mindig szépek, harmónikusak, természetesek, RENDESEK.
  Az okkultisták beszélnek előszeretettel "fehér és fekete mágiáról", a kereszténységben pedig világos, hogy minden mágia Istenellenes és mindkettő a bukott angyalok segítségével működik.
  A Kinyilatkozatás számos szövege tiltja az okkultizmust: Mtörv 18,9-13; Kiv 22,17; Mtörv 32,17; Iz 3,1-3; stb. A Katolikus Egyház Katekizmusa a 2116-17. pontjában szól ezek ellen. Az okkultisták véleménye, hogy az "igazság szörnyű is lehet", de a valódi igazság, mely Krisztusban van, életet ad és felszabadító. A halálnak puszta átmenetként, "új kalandként" való felfogása ellenkezik a keresztény tanítással, így a reinkarnáció hitét sugallja.
  A Potter-story annak "csak egy mese, aki nem vette észre, hogy napjainkban valódi gyakorlattá vált a mágia és számtalan fórumon terjesztik (a "MÁGUS" csokoládétól kezdve a "M.A.G.U.S: szerepjátékon", Szepes Mária és mások könyvein keresztül - "A mindennapi élet mágiája;" "A fény mágiájá", - a boszorkányok bejegyzett külföldi és hazai egyesületéig).
  Könyvtáros meséli 2001 januárjában: "Belépő: - Mágiával foglalkozó könyvet kérek... Könyvtáros: Ott vannak a polcon. De miért szükséges? - Bosszút akarok állni azon, aki a börtönbe juttatott, egy ujjal sem nyúlok hozzá..."
  Mi is a mágia? Titkos erőkkel, kiiktatva emberi fáradságot, rövidre zárt úton hatalmat gyakorolni. Nem véletlen, hogy Potter iskolájában az ebédlőben mindig szempillantás alatt párolognak aranytányérokon az ételcsodák s a mosatlannal együtt eltűnnek ahogy érkeztek... Ime, érdemes titkos tudományokkal foglalkozni! Nincs főzés, mosogatás, alantas dolgok. Elgondolkodtató az is hogy, amit Harry Potter végigcsinált, azért sikerült, mert eleve rendelkezett a "kiválasztottsággal", olyan "ERŐKKEL", amelyeket a szüleitől örökölt. A könyvben nagy szerepet kap a "TITKOS". Titkos összejöveteleken üneplik a bizarr mágusok Harryt, titkos erők segítik be az iskolába, maga az iskola is titkos.

Milyen a mindenkori mágus?

Fölötte áll mindennek és mindenkinek, ő a magasabbrendű ember, aki titkos hatalom birtokosa. Karakteres a könyvben: a társadalom két részre (két kasztra!) oszlik. Harry eleve a varázslók-boszorkányok osztályába tartozik, "más, mint a többiek". A könyvben a nem varázsló embereket , mugli"-nak nevezik. Ők alacsonyab-brendűek, visszataszítóak, önzők, pénzközpontúak, buták, félénkek, féltékenyek, tudatlanok, kövérek, stb. Egyetlen sor, egyetlen szó erejéig nem jelenik meg ebben a mesében arról, hogy egy átlagember is lehetne jó, vagy értékes. A könyvnek az átfogó mondanivnlója ez: ha jó és bátor, ügyes és eszes, ha győztes, kedves és ünnepelt nkarsz lenni, akkor légy boszorkány. Végül az az összkép kerekedik ki, hogy a "muglik" és a "fekete mágusok" egyformák, hasonlóan megvetendők. Mindkettő felett állnak az igazi varázslók...
  A Harry Pottert olvasó gyermek meghívást kap arra; hogy vonzódjék a titkos dolgokhoz, a varázserő által rövidrezárt úton könnyen szerezhető hatalomhoz, sikerhez, így alkalmassá válik arra, hogy sok hasonló hatás ("Gumimaci" filmek, Batman-, Superman- és Csillagháború-storyk stb.) által eltávolodjon a -még meg sem ismert - keresztény hittől. Nagy különbség van a klaszszikus tündérmese és e történet között: Ott minden boszorkány rossz, itt pedig jónak van beállítva, ott minden csoda után visszatérünk a természetes, hétköznapi élethez, itt pedig csak a boszorkányság világában jó élni; a klaszszikus népmesében a rossznak az eszközei különböznek a jó eszközeitől, a jelképek közt sincs keveredés, Potter történetében viszont a fekete mágusok ugyanebben az iskolában tanulnak és ugyanazokkal az eszközökkel varázsolnak, mint "a jó mágusok".
  Az újokkultizmus, az "ezoterika" éppen erre törekszik: mindent egybemosni, összekeverni az értékjelzőket, a kereszténységet is csak a mágia egyik fajtájának feltüntetni. Kereszténységünkben valljuk:
  "Nem mindegy, kitől tanulsz és ki a mestered. Nem ugyannzok az eszközei a jónak és a rossznak."

Gál Péter /Új Ember - január /





Mit tehetnek a szülők?

Jézus hármas megkísértésének (Mt 4,1-11) tanulságai nyomán három szempontot lehet szem előtt tartani:
  1. "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, ami az Úr ajkáról származik". A szülők beszélgessenek gyermekükkel, aki a Pottert olvassa. Nem ijesztgetni kell, de fel kell hívni a figyelmét arra, hogy Isten üzenetében, a Bibliában sok figyelmeztetés van a mágia, a varázslás ellen, és fel kell olvasni velük ilyen részleteket, pl. Mtörv 18,9-13. Több időt kellene szentelni arra, hogy a gyermek a családban is ismerkedjen Jézus életével, vagy az Apostolok Cselekedeteinek eseményeivel, ahol Pál apostolék pl. megszabadítják a jóslányt a jóslás gonosz lelkétől (ApCsel 16,16-18). Fontos a szentek életének megismerése, akik megvalósították életükben az evangéliumot és elhatárolódtak a okkulttól, a babonától is, mert tudták, hogy az üdvösségünk ellensége, az ördög dolgozik bennük. (Ezt nagyszerűen, gyermekhez szólóan ábrázolja a "Legyetek jók, ha tudtok" című film.) Ajándékozzunk keresztény könyveket a gyermekeknek, pl. nagyszerű Eleanor Porter: "Az élet játéka" című kisregénye.
  2. "Ne kísértsd Uradat, Istenedet!" Ennek nyomán világos, hogy a szülőknek nemcsak gyermekeiket kell távol tartaniuk az okkult hatásoktól, hanem maguknak is menteseknek kell lenniük ilyenféle kísértésektől (pl. horoszkópok olvasása, "Édesvíz Kft." kiadású könyvek, az okkult természetgyógyászokhoz járás, UFO-hit stb). A szülőknek meg kell élniük a hitet gyermekeik előtt. Ahol a szülők tanuságot tesznek a tiszta keresztény hitről, és engedelmesek a Biblia és az Egyház szavának, ott védelemben vannak a gyermekek, és maguk is kevésbé fognak érdeklődni a sötét dolgok iránt.
  3. "Távozz tőlem, Sátán, mert írva van, hogy Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj!" Mindennek az alapja az imádság. Nagyon fontos a család közös együtt-imádkozása, amelynek során, ha felmerül az okkultizmus kísértése, alkalomadtán így lehet imádkozni egy családfőnek: "Jézus Krisztus nevében ellene mondunk a gonoszlelkek hazugságainak, a családunk most megtagadja az okkult kísértés, a varázslás lelkét... Helyette Téged hívunk Jézus Szentlelke, Te töltsd be családunkat világosságoddal és bölcsességeddel... Miatyánk... Üdvözlény..." Ahol egy család tud minden nap együtt imádkozni, ott megtörténik az, ami Jézusnál történt a pusztai kísértés után: "Az ördög elhagyta Őt, majd angyalok jöttek és szolgáltak Neki".

2001. február Egy szülői közösség



A Harry Potter kultuszról keresztény szemmel

 A brit írónő J.K. Rowling Harry Potter sorozata gyermek bestsellerré vált. Keresztény nevelők és tanítók meg vannak lepődve, és már világszerte nagy felbolydulást váltottak ki a tizenhárom éves varázslógyerek történetei. A sok, interneten is olvasható tiltakozás közül az angliai Maranatha Christian Journal "Harry Potter Alarm UK Christian Educators" címmel 2001. január 30-án megjelentetett
véleménygyűjteményéből idézünk: "Carol Rookwood, a St. Mary's Island School, kenti iskola igazgatója mondja, hogy úgy döntött, betiltja a könyvek iskolai olvasását, mivel a Biblia elítéli a boszorkányságot és a varázslást mint bűnt, míg e könyvek ezeket mint mulatságos és ártalmatlan dolgokat mutatják be." Rookwood idéz a szülők leveleiből: "Azt hiszem, hogy megzavarja a gyermeket, amikor valami gonoszt mulatságosnak állítunk be." Az Associated Press híreiben olvasható (2001. jan. 28.): "Oregon város központjában a Three Rivers Elementary School negyedik osztályának szülői kifejezték, hogy be szeretnék tiltatni a skót szerzőnő, J.K. Rowling által írt könyveket."
  Mesekönyvek, rajfilmek, mesefilmek által két évtizede folyik minden idők legerőteljesebb manipulációja a gyermekek felé. A felnőttek horrorfilmjeitől nem sokban különböznek e "mesék", bizarr, torz, démoni figuráikkal, amelyek manapság betöltik a gyermekszobát és a gyermek szívébe lopóznak a szellemtörténetek, a Pókember- és UFO-történetek és hasonlók révén. A Timóteushoz írt 2. levél 4. fejezete megjövendölte, hogy az emberek el fogják hagyni az igaz hitet és ismét a mesékre hallgatnak. És itt vannak az újfajta, egyetemes mesék, mint a "Szellemírtók" az "E.T." az "Alf" a "Csillagok háborúja" az "Ewoks" a "Mátrix", "A világegyetem ura", a "Végtelen történet", a "Bibi Blocksberg", a kis boszorkány és hasonlók, mint a Potter-story. Ezek a filmek, könyvek és játékok minden eddigit meghaladó nyereséget jelentenek a céltudatos gyártóknak. A gyermekolvasó, néző szimpátiáját nem nehéz megnyerniük a jó és a rossz küzdelmének történeteivel. A nagy különbség azonban az eddigi mesékhez képest az, hogy:
- itt a jót képviselő, győzelmes alakok is az eddigi rossznak a külsejében és jelvényeivel jelennek meg;
- itt a jók is egyszercsak mágikus erőt kapnak a szellemektől, a földönkívüliektől (lásd Batman, a Gumimacik).
A divatba jött új okkultizmus, az "ezoterika" tudatosan erre törekszik: összekeverni az eddig helyükön lévő értékeket, hogy felcserélhető legyen a jó és a rossz.

  A legnagyobb veszélyt e történetekben az egészen szokatlan túlsúlyra jutó mágikus elemek jelentik. A gyermekeket e termékek, - köztük a Potter-könyvek -, játszva ismertetik meg az okkult erők birodalmával, mulatságosnak beállítva a varázslás, az átkok, a spiritizmus, a démonok világát. Ezzel egy nyitást hoznak létre ahhoz, hogy majd a valóságban könnyen be is vezethessék a gyermekeket olyan technikák használatába, amelyek titkos erőket idéznek. Sok szülő el is viszi gyermekét napjainkban a pszichotechnikák kurzusaira, olyan szabadidő tanfolyamokra, amelyeken különleges képességeket ígérnek nekik tisztázatlan források és hatások révén (jóga, meditációk, agykontroll, transzcendentális meditáció, stb).

Az eredmény: "Egy közvélemény kutatás során kiderült, hogy a tizenévesek azt hiszik, hogy csupán be akarják beszélni nekik a Jézus Krisztus általi megváltást, míg teljesen valósaknak tartják a Vénuszról jövő békaembereket... Nevetni lehetne, ha nem volna olyan szomorú: az angyalok világát kizárták a gyermekek világából, helyettük ezt ma mondai alakok, békaemberek, koboldok és fantáziaemberkék idegen csillagokról jőve népesítik be olyan módon, ahogy azt az angyalok és szentek sosem tudták. Amit alig vesznek észre, mert minden happyend-del végződik..." (Das Neue Groschenblatt, 1993. dec., Svájc). A gyermekek közül sokan maguk számolnak be a zavartság, rémisztő álmok, félelmek megjelenéséről a Harry Potterrel kapcsolatban is. Az okkult praktikákban való részvétel a leggyakrabban elvezet egy pszichés megtámadottsághoz, sőt, pszichózisokhoz. Döntő fontosságú meglátni, hogy ki, vagy mi is befolyásolja az embert, kinek az akarata teljesül. Szent Pál figyelmeztet mindenkit, hogy "a sátán a világosság angyalaként" is megtévesztheti az embert (2Kor 11,13).

A Potter-történet negatívumai és keresztényellenes elemei közül:
  1. A történet telve van a mai "ezoterika" divatja által előbányászott spiritizmus, okkultizmus alakjaival, jelképeivel: elhunytak szellemei, koboldok, kopogtató szellemek, varázsitalok, átkok, mágia-szakkönyvek. Külön figyelmet érdemel a Potter homlokán virító villám-jel, amelyet a főhős és mestere is fontosnak tart, s amely a sátánizmus egyik jelképe.

  2. Telve van a horror figuráival: félig halott, fej nélküli, rothadó, bűzlő alakok, csontok, koponyák, férgek, és hasonló bizarr jelenetek. Bizarr, szokatlan, ijesztő külsejük van a jó mágusok közé tartozóknak is, pl. Potter tanárainak.

  3. Tanítja a rosszal szemben az önmegváltás szemléletét: elegendő az emberi bátorság és a mágia a gonosz végső legyőzéséhez.

  4. Telve van mindannak a felmagasztalásával, ami TITKOS.

  5. Elkülöníti a fehér mágiát a feketetől és felmagasztalja a "jó mágiát", de ezzel mégis a mágia általános hasznosságát, fontosságát propagálja.

  6. Kasztrendszere van. Alacsonyabb rendűnek és értéktelennek állítja be a varázslókkal szemben azokat, akik nem varázsolnak ("muglik"), amivel szintén a mágia elsőbbségét húzza alá. A gyermekolvasók így vonzást kapnak a mágia "könnyebb" megoldásai, a mágikus gondolkodás felé, ugyanúgy a titkos körök, társaságok felé.

  A kinyilatkoztatás szerint mindenféle mágia egy tőről fakad, istenellenes és bűnnek számít! A Biblia számos szövege tiltja az okkultizmust: pl. Mtörv 32,17, Mtörv 18,9-13, Kiv 22,17, Iz 3,1-3. Keresztény hitünkben nem önmegváltásra törekszünk, hanem bátran ráhagyatkozunk az egyetlen és valóságos isteni Megváltóra, Aki valóban legyőzte a gonoszság fejedelmét. Kereszténységükben nem mindegy, ki honnan jön, ki a mestere és milyen eszközökkel harcol, nem ugyanazok a forrásai és az eszközei a jónak és a rossznak, mint a Potter-story világában, ahol minden keveredik. A bizarr, félelemkeltő, visszataszító, undorító dolgok, melyekkel e könyvek tele vannak, nem attól a Szentlélektől valók, Aki a rend teremtője, és a tisztának, szépnek, harmonikusnak, a természetesnek a Lelke.
  "A Pokémon több, mint a gyűjtőszenvedély egy fajtája. Azok a gyerekek, akiket ennek a láza egyszer elkapott, hónapokig, sőt évekig foglalkoznak a mini-szörnyvilág felfedezésével. Ezáltal - a legfogékonyabb korukban - olyan értékek és elképzelések hatása alá kerülnek, amelyek meghatározóak lehetnek további életükre nézve:

  • Olyan fegyvereket vetnek be a játékban, amelyek a valóságban rettenetes pusztítást végeznek. Az elképzelhetetlen viselkedés megszokottá, "normálissá" válik.

  • Legyen mindig nálad a pokémonod, akkor mindenre felkészültél! - hangzik a reklámban. Azok a gyerekek, akik babonás hittel csüngnek a pokémonjukon, nem tanulják meg helyesen felmérni és használni saját képességeiket, és nem tanulnak meg Istenben bízni, Aki tényleg tud segíteni. A játékban a gyermek úgy uralja saját Pokémon-világát, hogy abba senkinek sincs beleszólása...

  • A pokémonok sohasem halnak meg, végső soron mindig továbbfejlődnek. E mögött a reinkarnáció csalárd vallásfilozófiája húzódik meg. Még ha súlyosan meg is sebesült a pokémon, viszonylag hamar újra talpra áll, és bevethető a játékban. A gyermek így hamis képet kap a mérgezések vagy bénulások valós következményeiről, a pszicho-támadásokról nem is beszélve...

  • A játékban használt szavak legtöbbje ezoterikus, mágikus hátterű. Ez felkelti a gyerekekben a kíváncsiságot, hogy új felfedezéseket tegyenek ezeken a területeken:" (Ethos 2001/1. 19.0.)


vissza a honlapra